Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
32 gyerekek egy székely, csíkszeredai kollégiumban, és a kisebbek, mint minden „konviktus”b eli, akár Nyilas Misike, küszködtek a honvággyal, család utáni vággyal. Az én Jóska testvérem is háború után, 8 évesen 3 hónapig Dániában volt, és ezt írta haza: „Úgy honvágyazok utánatok, hogy alig bírom elviselni.” A csángó gyerekek is „honvágyaztak” haz a. S mit mondott erre Hegyeli? „Inkább legyenek vidám, románul beszélo gyerekek, mint szomorú, síró magyar gyerekek! Ha azt akarjuk, hogy segítsünk a csángó gyerekeken, akkor hagyjuk, hogy románokká váljanak. Akkor lesznek boldogok, ha minél elobb beleolva dnak a román nemzetbe.” Megdöbbenést váltottak ki szavai. És ez az ember ma a csángó oktatási program vezetoje! És nem Bilibók Jeno, aki Debrecenben szerezte meg a tanári diplomáját, és hazament a falujába, Pusztinára tanítani, vagy nem Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István egyesület elnöke, aki most fogja megvédeni néprajzdiplomáját Budapesten, és szintén Pusztinán tanít (ok helyi iskolai ingyenes lapot is indítottak Elso magyaróra címen), vagy nem a klézsei id. Csicsó Antal, a bátor, muvelt nyugalmaz ott tanár, nagy magyar ember, nem ezek a diplomás csángó tanárok, népükért rajongó igazi néptanítók, a „nemzet napszámosai” – mint Vas Gereben írta – , hanem az isten tudja ki által támogatott, ravasznak és pénzimádónak mondható Hegyeli Attila lett pillanat ok alatt a csángó oktatási program vezetoje Moldvában! (2000tol 2004ig, 34 év alatt!) Akinek ráadásul sikkasztási és okirathamisítási ügye van folyamatban a bákói rendorségen Nr.15/P/ 29/SIF/2003. sz. alatt, Vrabie Vasile rendorfonöknél! Hegyeli sikkasz tási ügyérol írt 2003. október 30án a bákói Desteptarea, és másnap, október 31én a kolozsvári Krónikában Gazda Árpád. 400 000 forint elsikkasztásáról van szó, amelyet felvett Budapesten a Mocsáry Lajos Alapítványnál, a klézsei SzeretKlézse Alapítvány ne vében, (K.E.: Szeret: folyó Klézse mellett), aláhamisította az elnök, Duma András költo, és a másik pénzfelvevésre feljogosított kuratóriumi tag, dr. Kotis Mihály klézsei orvos nevét, engedély kérése nélkül áthozta a határon, és Klézsén nem is beszélt ról a, és nem számolt el vele! Hogy került Hegyeli Klézsére? És hogyan ívelt a pályája a programvezetoi posztig? Klézsén Duma András költo (aki e fájdalmas sorokat írta az Én országom, Moldova címu versében: „Szájam bé van dugva, / Szemem elburkolva. /… Megér tük, a hótakat / El fogjuk lesz tagadni… / tü Kárpátok / Ketté szakadjatok, / Münköt Moldovába / Veszni ne hagyjatok!”), mondom, aki így szereti szüloföldjét és magyar nyelvét, 1996. nyarán megszervezte Klézsén a MCsMSzet (Moldvai MagyarCsángó Szövetsége t), a helyi szervezetet, és elnöke lett, egyúttal megszervezte szombatonként a saját házában a magyar oktatást, id. Csicsó Antal tanár vezetésével. Ez ido tájt indult el a magyar oktatás Lészpeden is (egy idos vasutas vezetésével), majd Somoskán, Szabófalv án és Külsorekecsinben is. Duma András kezdeményezte eloször Moldvában, 33 szülo aláírásával – írásbelileg a bákói tanfelügyeloségen az intézményes iskolai magyar oktatást! Mondanom sem kell, hogy a mai napig eredménytelenül. Azonnal támadó román cikkek jö ttek ellene. Ot is, családját is többször megfenyegették. Budapesten viszont a Duna TV csinált több interjút vele, késobb pedig átvehette a Bocskaidíjat Nagyszalontán. Tehát 1996ban Duma beindította a „magyar életet” Klézsén, ugyanakkor, amikor Hegyeli Illyefalván le akarta beszélni a pedagógusokat a székelyföldi csángó oktatásról! (Inkább legyenek boldog románok.) Hegyeli hamar megismerkedett Dumával Kolozsváron, majd 1998 nyarán bekopogott hozzá váratlanul Klézsén, hosszan élvezte vendéglátását. Érdekl odött az oktatási tervei iránt, magyar kapcsolatait kérdezte, Illyés- és MocsáryAlapítvány, minisztérium, amerikai támogatók, Budapesten kinél lehet lakni stb. Duma abban az évben külön SzeretKlézse Alapítványt is hozott létre, Kotissal és Deáky András g yimesbükki tanárral. Hegyeli 2000ben diplomázott, és megkérdezte, tudjae ot és óvóno menyasszonyát fizetni a SzeretKlézse Alapítvány? Akkor lemennek tanítani. Vállalták az alapítvány szukös pénzébol, s ok beköltöztek a Magyar Házba, melyet Dumáék közada kozásból, közmunkából és az alapítványuk által elnyert pályázati pénzekbol építettek fel, a falu Budának nevezett részén. Ott folyik a tanítás is. (A moldvai magyar tanítók fizetése azóta más forrásból folyik.) Rögtön bekéredzkedett a helyi alapítvány kura tóriumába, így tudta elkövetni a sikkasztást is. Amikor Dumáék emeletet húztak a Magyar Házra, szabálytalanságért feljelentette oket a hatóságnál, amely kiszállt, de mindent rendben talált! O már akkor a sokkal nagyobb, egész Moldvára kiterjedo MCsMSzszel vette fel a kapcsolatot és Klézsén felmondott. De igyekezett a címek, adományozók ismeretében, a Klézsére irányuló pénzeket a nagyobb szervezetbe átirányítani! Elköltözéskor el akarta vinni a Magyar Ház videóját és mosógépét. Szóval nem mondható talpig be csületes, megbízható és jó magyar érzésu embernek. Benke Pál, a jobbkeze, klézsei lakos kifúrta Dumát az általa létrehozott helyi MCsMSz elnöki posztjából! Egyszer meg is verte! Utána az egész moldvai csángószövetség alelnöki tisztjét is elnyerte. Közben D umáról hazug pletykák kezdtek elterjedni: az alapítvány pénzébol építette a házát (egy szó sem igaz, elobb építette, és saját erobol), meg hogy a Magyar Ház a MCsMSz tulajdona, nem a SzeretKlézséé stb. És ez a két ember vette rá Böjte atyát erre a rendkí vül elhibázott lépésre! Majd lesz egy román falunak, magyar pénzen, egy soksok gyereket befogadó, hatalmas iskolakombinátja! Egy román bani befizetése nélkül! És Hegyeli tervei egyre nonek. Január 25én email levelében még így írt: „meg kell alkotni az alapfokú
