Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
33 iskolahálózatot a falvakban, illetve létre kell hozni egy középfokú iskolát, ami egy központi oktatási intézménnyé noheti ki magát”. Ekkor még óvodáról és elemirol, mint a nagy kombinát tagjáról, nem volt szó. A pénzgyujtés sikere szárnyakat adott centralizáló hajlamának. De hisz' moldvai karrierje is gyorsan emelkedett, 4 év alatt: 2000tol a szerény, bekopogtató pedagógusból az egész csángó program vezetoje lett. És szerintem ebben a január 25i levelében azért nem említette Alsórekecsin nevét és a földvásárlást, hogy a csángó értelmiség nehogy megvétózza a telekkönyvi bejegyzését! Mert akkor még lehetett volna! Ok tudják, hogy melyik falu román, melyik magyar… Oket nem lehetett volna elotte becsapni. És csak március 5én jelentették be egy nagyg yulésen, kb. 60 meghívott jelenlétében Alsórekecsinben, amikor már megtörtént a telekkönyvi bejegyzés, egy nagy étteremben, a román polgármester jelenlétében a visszavonhatatlannak tetszo tényeket, és az iskolakombinát ottani tervét. Most már meghívták az érintett csángó vezetoket, tanítókat, értelmiséget, erdélyi csángó szakérto tudósokat, budapesti hivatali vezetoket. A román polgármester, Vasile Ichim ott még nem beszélt arról, hogy ez vallásra és nyelvre való tekintet nélküli iskola, sot: szociális inté zmény lesz. (Még a végén a helybeli román aggok háza is helyet kap, mint az USAban akarták betenni a magyar reformátusok téglapénzén felépült Lórántffy Zsuzsánna Otthonba a néger szegény öregeket, de a harcias lelkész nem engedte, pereskedett és nyert.) A polgármester akkor, ott, a sok magyar elott elhallgatta a gondolatait, csak a megyei prefektus elott állt vele elo, az alapkoletételnél. Meghívottak voltak: Kolozsvárról a Kossuthdíjas és Corvinláncos népzenekutató, csángó ének- és imádsággyujto Kallós Zoltán, a csángószakérto Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc néprajz professzorok, szintén Erdélybol Ferenczy István, aki könyvet írt a csángókról, Kóka Rozália, o maga is csángó, néprajzkutató, író, Nyisztor Tinka csángó néprajzos, jelenleg tanítóno, Bilibó k Jeno csángó tanár, id. Csicsó Antal csángó tanár, Deáky András gyimesbükki tanár, Baráth Erzsébet csíkszeredai tanárno, Becze Emil állatorvos és dr. Farkas Mihály fogorvos Pusztináról, Duma András költo Klézsérol – az összes csángó tanító – , szóval minda zok, akiket két hónappal azelott, a föld megvétele elott kellett volna összehívni, s nem bejelentésre, hanem építo vitára, ötletek megbeszélésére! Demokratikus módon, a népünket és nyelvünket szeretve, elore gondolkodva, felelosséggel. A román zabföld megv étele elott! Így viszont egy nagyon furcsa, zsarnokuralmi és nem világos hátteru történet kerekedik ki a szemünk elott. Már ott is viták alakultak ki az étteremben a falu kiválasztásáról, ha a román résztvevok elott nem is lehetett éles a vita. És sokukna k meglepetés volt a hirtelen kapott információ. De a kétségbeesett viták azóta is tartanak emailen, rádióban, riportokban, a helyszínrol. Hadd idézzek két email levelet február közepérol, amikor Hegyeliék a telekkönyvi bejegyzés után végre fellebbentett ék a fátylat a titokról, a falu nevérol. Mindkét levél címzettje: csangomagyar@yahoogroups.com. Az egyik Molnár Jeno levele február 17én: „Amikor az idén Moldvában jártam Teodóz atyával (K.E.: a budapesti Lakatos Demeter Csángó Egyesület elnökével), elújs ágoltam neki örömmel, hogy végre iskola épül Rekecsinben. Elso kérdése az volt, hogy melyik Rekecsinben, mert van több is, és azok közül csak a Külso a magyar! Érdekes, hogy neki is ez az anomália tunt fel a helyszínválasztásról”. A másik levél Duma András é február 16án, ugyanerre a címre. Részletek belole Alsórekecsinrol: „Ott, ahol már elfogynak a magyar települések és következnek a román és a vegyes roma falvak, (…) a katolikus lakosság … (Alsórekecsinben) kisebbségben létezik. (2%) Jaj! …van Alsóreke csin és Felsorekecsin, esetleg, ahogy a csángó térkép jelzi az utolsót: Külsorekecsin. (…) hogy az olvasó megértse, mennyire van kiesve a csángóság településeibol az a helység, melyre építeni akarják a moldvai magyar középiskolát: A legeslegdélibb (…) rom án településbe, ahol a csángók kisebbségben élnek, valamennyi 160: római katolikus… (K.E.: a 8 ezerbol 2%), ezeknek is egy része ortodox vegyes házasságban van. Lennebb van a Százkút és azután vége a csángóság zömének. A tény az, hogy Bákóban, vagy a legro sszabb esetben a körüle lévo falvakban kellett volna ez épüljön! Ide még gyalog (K.E.: és biciklivel is) jöhettek volna több faluból a diákok… Mi ebbe a bizonyos Rekecsinbe csak azért mentünk a vásárba, hogy eladni tudjuk a mezogazdaságból származott termé ket, vagy esetleg a munkaerot az ott lévo román birtokosnak. Egyszeruen nem értem, miért is kellene nagy bentlakást építeni a gyerekeknek, mikor ezek estvére hon lennének a szüleikkel? (…) Tanári lakások? A falusi tanár a faluját akarná… Jaj, értem. Import álunk. Tanárokat, máshonnan, és a magyar nyelven kinövelt csángó értelmiséget kézben tartjuk. (…) A költségekre nem gondolnak? Mekkora hatalmas összeg kell havonta? Bákóba (…) ingázhatnának a gyerekek… Ezért volt elutasítva pár évvel ezelott a bákói épület megvásárlása? Szintén 3 évvel ezelott a klézsei épület is? Mekkora beleszólása volt a kialakult moldvai értelmiségnek ebbe? Ezért volt kényszerítve a csángó fiatalság, hogy eltávozzon az MCsMSz vezetoségébol? (Eros Péter, Csicsó Anti, Barta András, Bilibó k Jeno, Becze Emil, Kotis Misi, Ilinka Cili és mások?) (K.E.: és Duma András is!) Nekünk semmi jogunk nincsen beleszólni abba, amit mások akarnak felettünk? (…) Különben az oktatási ügyben is a közjegyzonél hitelesített (K.E.: klézsei, szüloi) kérvényekre se engedik meg minden magyarnak hozzáférni a magyar oktatáshoz! Hol van még ilyen ez világon? (…) Nem utolsó szó: az épület jogi kerete (…) ez tényleg ki volt gondolva? (…) Semmiképpen nem segít AlsóRekecsinben a magyar középiskola (román faluban, teljese n
