Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
10 Közlése értelmében egyhangúan támogatták, hogy i dén a Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást. Emellett voltak azok is, akik arányosan kevesebbet kaptak. Kiss Elemér elmondta, hogy idén egymilliárd forint áll rendelkezésre, és a tanács hozzájárult, hogy a felálló kollégiumok kötelezettséget vállalhassanak a jövő évi hasonló összeg 15 százalékára, vagyis 150 millió forintra a pályázatok elbírálásánál. A tanács három kollégiumra tesz javaslatot a Külügyminisztériumnak: az egyik az oktatással, kultúrával, szociális és egyházi támogatásokka l, a másik gazdaságfejlesztéssel, a harmadik az önkormányzati és területfejlesztési témakörökkel foglalkozik. Amint a külügyminiszter megteszi javaslatát a három kollégium elnökére, a tanács tagjai szavaznak róluk. A szerdai ülésen a tanács alelnökévé választották Keleme n Hunort, a romániai magyar közösség delegáltját, az elnök távolléte esetén ő fogja ellátni feladatait. A határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány - görög mintához hasonló - speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Az erről szóló javaslatot a miniszterelnök szeptember 5én ismerteti a határon túli szervezetek vezetőivel - közölte Avarkeszi Dezső kormánymegbízott az MTInek adott nyilatkozatában. A görög példa az egyik változat, amit figyelembe vettünk, "valahol e körül fog körvonalazódni az a megoldás, amit javasolni fogunk" a Parlament épületében megrendezésre kerülő találkozón - mondta. Közölte, ez a megoldás vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó állam okban a határon túli magyaroknak, hasonlóképpen, mint az Albániában élő görögök esetében. A speciális személyi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az elképzelést el kell még fogadtatni az Európai Unióval, továbbá tárgyalásokat kell folytatni az érintett szomszédos országokkal. vissza Átadták a pécsi horv átmagyar oktatási központ új auláját és diákotthonát Pécs, 2005. augusztus 31., szerda (MTI) - Átadták a Miroslav Krleza HorvátMagyar Oktatási Központ mintegy 300 millió forintból felépített új auláját és diákotthonát szerdán Pécsett. A munkálato khoz szükséges forrás 60 százalékát a pécsi önkormányzat PHAREpályázaton nyerte, a fennmaradó részt saját erőből biztosította. Az egy éven át tartott kivitelezési munkáknak köszönhetően az intézmény teljesen megújult, a régi iskolaépület mellé 250 sze mélyt befogadó, kulturális programok szervezésére is alkalmas aula és egy új, 80 férőhelyes, modern diákotthon épült. A megnyitón elhangzott: a fejlesztés európai színvonalú körülményeket teremt a hazai horvát nemzetiségi oktatáshoz, s lehetségessé vál ik a horvát és a magyar nemzetiségi identitástudat fenntartása, erősítése. Az oktatási központ létrehozása pedig bizonyítja, hogy Pécsett mindig is komolyan vették és veszik a kisebbségi politikát, nagy gondot fordítva az itt élő horvát, roma, bolgár, és e gyebek mellett német lakosság beilleszkedésére. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az oktatási központ továbbképzések révén a jövőben lehetőséget nyújtson horvát és magyar nyelvű középiskolásoknak, egyetemistáknak, valamint oktatóiknak az Európai Unióva l kapcsolatos társadalmi ismeretek elsajátítására. Az intézményben emellett tanárok EUorientált képzését, egy horvátmagyarangol szakkifejezésgyűjtemény létrehozását és uniós ismereteket terjesztő oktatási segédanyagok kifejlesztését is tervezik. A Pécsett folyó horvát oktatás több mint 280 éves múltra tekint vissza, az első horvát nyelvű iskolát a jezsuiták alapították 1722ben. Az intézmény általános iskolaként működött, a gimnáziumi oktatásra 1983 óta van lehetőség. A tanulói létszám évente 200 és 230 között van, a diákok egy része vidékről, az ország távolabbi településeiről érkezik. vissza Történelmi recept békés átmenetre Gdanskban ünnepelték a Szolidaritás megalakulásának 25. évfordulóját Népszabadság • Hír összefoglalónk • 2005. szeptember 1. A Szolidaritás példája megmutatta, hogy KeletKözépEurópa országaiban is életre kelhet a civil társadalom, amely képes fellépni az elnyomó politikai hatalommal szemben - erről Sólyom László köztársasági elnök beszél t tegnap Gdanskban.
