Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
11 Két tucat állam- és kormányfő jelenlétében rendezték meg ott a Szolidaritás független szakszervezet és tömegmozgalom huszonöt évvel ezelőtti megalakulását megünneplő központi rendezvényt. Az északlengyelországi kikötővárosban valóság os diplomáciai nagyüzem zajlott, Sólyom külön megbeszélést folytatott német és ukrán kollégájával. Két szovjet utódállam, Grúzia és Ukrajna elnöke szintén köszönetet mondott a Szolidaritásnak azért, hogy segített a vasfüggöny lebontásában, illetve erőt a dott az exkommunista vezetők által irányított rezsimek békés megdöntéséhez - írta a Reuters. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a gdanski megemlékezésen külön méltatta egykori ellenfele, Lech Walesa volt Szolidaritásvezető és exköztársasági elnök, va lamint az idén elhunyt lengyel pápa, II. János Pál érdemeit. - A Szolidaritás megalapítását engedélyező 1980. augusztus 31i gdanski megállapodás nemcsak a lengyelek számára fontos esemény. Ez mindazok ünnepe, akik a szabadság, a demokrácia, az emberi mélt óság értékeit vallják - hangoztatta Kwasniewski. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a Szolidaritás megalakulása visszafordíthatatlan folyamatot indított el egész KeletEurópában. Sólyom László angolul elmondott beszédében szintén ar ról beszélt, hogy a független lengyel szakszervezet térségünkben utat nyitott a civil társadalom létrejöttéhez. - Számomra személyes bátorítást is jelentett a lengyel példa, amikor csatlakoztam a nyolcvanas évek magyarországi alternatív mozgalmaihoz - id ézte az MTI a magyar á llamfőt. Sólyom emlékeztetett arra, hogy a lengyelek találták fel a magyar ellenzék által is átvett és az első szabad választásokig elvezető kerekasztaltárgyalásokat. A gdanski ünnepségre némi árnyékot vetett, hogy hajógyár szakszervezeti aktivistái kül ön ünnepelték a 25. évfordulót. - Nem keveredünk a fontos személyiségekkel, ők egyáltalán nem törődnek velünk - mondta az AFPnek a hajógyár Szolidaritás szakszervezetének alelnöke, Karol Guzikiewicz. A munkásruhába öltözött küldöttség megkoszorúzta az 1970es, vérbe fojtott munkásfelkelés áldozatainak emlékművét a gdanski hajógyár előtti Szolidaritás téren. Az üzem bejáratánál tegnap több ezren helyeztek el virágokat. A központi ünnepség szabadtéri misével végződött. A misén részt vett a magyar köz társasági elnök is, aki Gdanskban külön megbeszélést folytatott Viktor Juscsenko ukrán és Horst Köhler német államfővel. Az ígérete szerint még az idén Budapestre látogató Juscsenko magyar támogatást kért ahhoz, hogy Ukrajnát 2005ben működő piacgazdasággá minősítsék és felvegyék a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), valamint ahhoz, hogy a szovjet utódállam közös szabadkereskedelmi övezetbe kerülhessen az EUval. vissza Újvidék hídavatásra készül Népszabadság • Pilcz N ándor • 2005. szeptember 1. Négy hét múlva elbontják végre a dunai hajózást immár hetedik éve akadályozó újvidéki pontonhidat. Szeptember 28án - tucatnyi határidőmódosítás után - újraavatják ugyanis az 1999. áprilisában lebombázott Szabadság hida t. A karcsú építmény már hónapok óta egyben van, jelenleg az aszfaltozók serénykednek rajta. A közelgő esemény késhegyre menő politikai csatározásokat váltott ki a délvidéki nagyvárosban, miután a helyi demokratikus ellenzék rádöbbent: az újjáépített hid at ugyanannak a Seseljféle Szerb Radikális Pártnak a képviselője adhatja át a forgalomnak, amely a lerombolásában is "elévülhetetlen érdemeket" szerzett. Maja Gojkovics újvidéki polgármester el is panaszolta a közvéleménynek, hogy az őt nem kedvelő vajdas ági parlament és kormány fosztotta meg a nagy lehetőségtől. Az európai támogatással helyreállított hidat - kompromisszumos megoldásként - várhatóan Borisz Tadics szerb elnök avatja fel. Az újvidékieknek amúgy nem hoz nagy könnyebbséget a Szabadság híd, m ert a pontonhíd elbontása után is csak két helyen kelhetnek át a Dunán. A komolyabb közúti forgalom lebonyolítására is alkalmas állandó vasúti híd egyelőre terv formájában sem létezik. vissza
