Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
9 Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök Szerbia elleni támadásnak mondta a pártelnök ellen irányuló incidenst. Kasza József szerint amennyiben a miniszterelnök ezt őszinté n gondolja, akkor ez azt jelenti, hogy megszólalt benne az ember, és ez ugyancsak megnyugvást jelent Kasza József számára, mint az is, hogy Dragan Jocic belügyminiszter azonnal személyesen kereste fel őt Szabadkán. Kasza József ugyanakkor leszögezte, hogy nem kizárólag csak őróla van szó, hanem az egész vajdasági magyarságról, és ezt nem túlzásként mondja. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években számos támadás érte a vajdasági magyarokat, tettleg bántalmazták őket, és nagyon sokszor a támadások poli tikai vezetők ellen irányultak, elsősorban a VMSZvezetői ellen, ugyanis ez a jól szervezett kisebbségi párt talán az egyetlen szervezet Szerbiában. A VMSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy pártja az elmúlt években többször felhívta a hatóságok figyelmét erre a problémára, de senki sem vette komolyan ezeket a felszólításokat. Kasza nem tud róla, hogy eredményre vezetett volna a nyomozás, de mint mondja, nem is várta, hogy Szerbiában ilyen gyorsan elfogják a tetteseket. Kasza József félti a család ját a történtek után, de mint mondja, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a robbantás után máshová költöztesse családtagjait. A pártelnök sz erint a robbantás célja az volt, hogy elűzzék őt a Vajdaságból, amit ő nem engedhet meg és aminek ő ellenáll. Kasza József rámutatott arra, hogy a "bírósági tévhitek" terjesztése az egyik indítéka a magyarveréseknek, az incidenseknek és az ellene irán yuló robbantásnak is. Mint mondta, szeretné remélni, hogy az elítélő nyilatkozatok hulláma valamilyen pozitív jelenségnek a kezdetét jelenti Szerbiában. vissza Sólyom László magyarországi látogatásra hívta meg az ukrán elnök öt Kovács Péter, az MTI különtudósítója jelenti: Gdansk, 2005. augusztus 31., szerda (MTI) - Szóban is megerősítette az ukrán elnöknek szóló, levélben már elküldött magyarországi meghívását a Viktor Juscsenkóval tartott kétoldalú találkozón szerdán Gdanskban Sólyom László magyar államfő; Juscsenko a meghívást köszönettel elfogadta, és közölte, hogy még az idén eleget is tesz neki. A magyarukrán államfői találkozóra annak a nemzetközi konferenciának a keretében került sor, amelyet kéttucatnyi ál lam- és kormányfő részvételével az egykori vasfüggönyön túl létrejött első független, szabad szakszervezet és tömegmozgalom, a lengyel Szolidaritás 25. évfordulója alkalmából rendeztek a szakszervezet szülőhelyén, a baltitengeri lengyel kikötővárosban. Amint Sólyom László magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, az általa szívélyesnek és jó légkörűnek minősített találkozón kétoldalú és az Európai Unióval kapcsolatos kérdések voltak terítéken. Juscsenko kérte, Magyarország támogassa országának azt az i gényét, hogy minősítsék Ukrajnát működő piacgazdasággá. Magyar támogatást kért ahhoz a törekvéshez is, hogy Ukrajna még az idén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja lehessen. Sólyom megígérte Magyarország támogatását mindkét kérdésben. Ugyancsak t ámogatja elviekben Magyarország azt a kijevi óhajt, hogy Ukrajna szeretne egy közös szabadkereskedelmi övezetbe kerülni az EUval. A kétoldalú kapcsolatokban a természetvédelmi együttműködés fontosságát emelte ki a magyar államfő, hangsúlyozva, hogy a két ország mielőbb véglegesíteni szeretné a Tiszatervet. Szóba került egy régi magyar elképzelés, a selyemút újjáélesztése, mely Kínától KözépÁzsián és Ukrajnán keresztül vezetne Magyarországra. Egyetértés volt abban, hogy Ukrajna az infrastruktúráb an, Magyarország pedig egy határ menti logisztikai központ kiépítésében vállalhatna részt a terv megvalósításából. A két országban élő magyar, illetve ukrán nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy mindent megtesznek ezek támogatásáért. Juscsenko leszögezte, hogy az ukrajnai kisebbségi törvény tervezett módosítása nem lesz kedvezőtlen hatással egyetlen kisebbségre sem. Ennek a szándékának az ukrán elnök azzal is nyomatékot ad - jegyezte meg Sólyom László , hogy amikor az i dén Magyarországra látogat, a küldöttségbe felveszi a kárpátaljai magyar kisebbség vezető képviselőjét, hogy a budapesti megbeszéléseken konkrét kérdéseket is meg lehessen tárgyalni. vissza Szülőföld Alap Tanácsa: döntés az idei prioritásokról Budapest, 2005. augusztus 31., szerda (MTI) - Kiss Elemér elnök közlése szerint a továbblépéshez szükséges minden lényeges kérdésben döntöttek a Szülőföld Alap Tanácsának szerdai budapesti "maratoni ülésén". A tanács elnöke az M TInek nyilatkozva elmondta, hogy a pályázati támogatásoknál hét prioritást jelöltek meg, ezekben kiemelt szerepet játszanak az oktatási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztésiönkormányzati területek.