Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-03
3 hogy műveleti akcióról volt szó. Miért hallgatnak a titkosszolgálatok, ha keletkezik egy ilyen kifejlette l járó információjuk? – Félreértés lehet, hogy elismertem bármit is. Műveleti tartalmú kérdésekre általában azt válaszolom, hogy az eleve államtitok, tehát nincs konkrét válasz. Általánosságban arról, hogy miért nem állunk ki nyíltabban. Előfordul, hogy kü lföldi társszolgálattól úgy kapunk meg egy információt, hogy kikötik, az nem adható ki. Persze megsérthető ez a kikötés, de csak egyszer, többé nem kapunk „fülest”. Az is előfordul, hogy az információ még csak töredék, további információkra van szükségünk. Hiszen a nemzet biztonságát érintő kérdésekben nem egyegy információra, annak birtokosára, hanem az egész láncra szükségünk van. Amennyiben az alapinformáció idő előtt napvilágra kerül, akkor esélytelenné válhatunk mondjuk egy lehetséges hálózat feltárás ára. – A Szatmáriügy is ebbe a kategóriába tartozik? Tudjuk, hogy részletekbe nem mehet bele, de nem kerülhetjük meg ezt az ügyet. Az előzetes jelentése a vélt vagy valódi román kémekről már a miniszterelnök asztalán van, szeptember végéig a végleges jel entésnek is ott kell lennie. – Napok óta sejtetés folyik a sajtóban. Utalások hangzanak el kormánytagokra is. A miniszterelnök joggal kérdezi, hogy vane valóságalapja az egésznek. Meg kell vizsgálni, hogy honnan jöhet egyáltalán ilyen „információ”, és min ek az érdekeit szolgálja. Mi a blöff, és mi az, aminek lehet alapja? – Kémügy vagy sem a Szatmáriügy? – Egy általános példával szolgálhatok. Valaki levelet ír nekem, hogy ugyan mondjuk már meg, lehallgatjáke a telefonját. Csak egyféle választ adhatok. „ Tisztelt Uram/Hölgyem! Megvizsgáltam a kérdését. Megállapítottam, hogy Ön ellen jogosulatlan adatgyűjtés nem folyik.” Attól még a törvényben előírt módon folyhat vele szemben titkos információgyűjtés… – Most akkor kémügy vagy sem a Szatmáriügy? – No comm ent. És választ akkor sem kapnak, ha megkínoznak. – Nem kedveljük a kínzást, inkább kérdezünk mást. Azt mondta egyébként a fenti üggyel kapcsolatban, hogy a törvény szankcionálja az információk, a félinformációk vagy akár a dezinformációk kiadását, kisziv árogtatását. Ezek szerint a titkosszolgálatok időnként dezinformálnak is? – Abból, amit mondtam, legfeljebb az következik, hogy az ilyen ügyekben informáló sajtóorgánumok némelyike esetenként torzít, dezinformál. Nem a titkosszolgálatok módszereiről adtam tájékoztatást. – Térjünk vissza a politikához. Van tennivalója a polgári titkosszolgálatoknak akkor, amikor például kézigránátot dobnak Kasza József újvidéki háza elé, vagy éppen „Szekus” árnyék vetül Markó Bélára? Azaz információk keletkeznek a határontú li magyarokkal kapcsolatban? – A két, nagyon is különböző epizódtól elvonatkoztatva: nemzeti érdekünk az összmagyarság érdekeinek hangsúlyozása, és jószolgálati funkciót betöltve az érdekérvényesítésük segítése. Ez nem titok, és külpolitikánk egyik központi eleme. Nyilvánvaló, hogy sz olgálataink sem közömbösek, ha ilyen információ jut el hozzájuk. – Ma már magániskolákban oktatják az üzleti hírszerzést, civilek ipari kémkednek. Milyen gondot jelent, hogy a titkosszolgálati pályán megjelentek a civilek is? – A konfliktus csak esetleges , hiszen a Nemzetbiztonsági Szolgálatok tevékenysége dönt ően a közszférát érinti. Azt tudni kell, hogy amióta gazdasági érdekek vannak, üzleti hírszerzés is van. A rendszerváltás óta a magáncégek is megvédhetik titkaikat, illetve információt szerezhetnek a konkurenciáról. A kérdés az, hogy mindezt törvényesen va gy törvénytelenül teszike. Például az interneten nyílt információk tömege található. Ebből a bennünket vagy a megbízót érdeklőket szisztematikusan kigyűjtve, elemezve máris üzleti hírszerzést végzünk. Törvényesen. Az már határeset, és legalábbis polgári p eres kategória, ha egy cég megveszi a másik cég jól képzett mérnökét a tudásával együtt. Ennek kivédésére kötnek menedzserszerződéseket. Ide tartozik a lobbizás is, aminek a jogi szabályozása elengedhetetlen. Például egy önkormányzat fejlesztési terveiről akar egy cég valamit megtudni, hogy aztán lobbizással befolyásolja a döntést, ezzel munkához jutva. Ennél néha több is történik, ezért pontosan szabályozni kell, hogy mit lehet és mit tilos ezen a területen tenni. A harmadik kategória büntetőjogi, hiszen p éldául senki sem hallgathatja le büntetlenül a konkurenciáját. – Az ön elődei között ismerünk olyat, aki erősen fecsegető típus. Milyennek célszerű lennie egy titkosszolgálatot irányító államtitkárnak? Vagy inkább miniszternek?
