Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-03
4 – Eddig előttem egy államti tkára volt a polgári titkosszolgálatoknak, egy ideig Boros Péter is az volt, a többiek miniszterek. Az elmúlt három év azt igazolta számomra, hogy több előnye van az államtitkárságnak, mint hátránya. Például olcsóbb a működtetése, mint egy minisztériumé. K ormányülésekre pedig nem kell járnom, helyette foglalkozhatok a szolgálatokkal. Civil politikusként irányítom a szolgálatokat, még csak személyi védelem sem jár nekem. Nincsenek testőrök, nincs is rá szükségem. Elődeim minősítése pedig nem az én tisztem, e gyébként nem ismerek fecsegő típust. Hivatalból nincs véleményem róluk. Fegyelmezett embernek tartom magam, aki nem szereti játszani a jól értesültet. Az elém kerülő iratok többsége 1530 évre titkosított, így a titoktartási kötelezettségem akkor is él maj d, ha már nem ülök ebben a székben. Én, és meggyőződésem szerint a szolgálatok is az országot és a kormányt szolgálják, segítik. – Volt már olyan, hogy ellenzéki oldalról kapott információ alapján dolgoztak sikeresen a szolgálatok? – Előfordult már, hogy az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ülésén az ellenzék hívta fel a figyelmünket egy problémára, ami valós volt. Megoldottuk. Szerintem ez lenne a normális ebben a szakmában, az együttműködés. A négypárti megegyezések közé fel kellene venni a nemzet i érdekek védelmét is. Mindenkinek be kellene látni: a nemzetbiztonsági érdekek fontosabbak a pártérdekeknél. – Nem zavarja a titkosszolgálatokat a Kulcsárügyet kísérő közéleti és igazságszolgáltatási bohózat? Csak azért kérdezzük ezt, mivel az ügy eddig i két rendőráldozatáról, Bácskai Jánosról és Molnár Csabáról az első terhelőnek tűnő információkat éppen a szolgálatok szerezték meg. – A kérdés végével kezdve: a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben előírt módon, titkosan is információkat gyűjtenek és elemeznek. Ezeket részben átadják aztán a nyílt eljárás lefolytatására jogosult hatóságoknak. A nyílt eljárásról már nem a titkosszolgálatok döntenek, mint ahogy a beszerzett és átadott titkos információk további sorsáról sem. Ebben az ügyben a Nemzetbizto nsági Hivatal 2003. július 7én megtette a feljelentését, azóta nincs közük az ügyhöz. – Közelegnek az országgyűlési választások. Indul egyéniben? – Igen, ott, Dunakeszin, ahol ma is képviselő vagyok, a Pest megyei 3. számú választókörzetben. Jelölésemről már döntött a pártom helyi szervezete. Névjegy 1946. szeptember 18án született Budap esten 1965: érettségi, gépésztechnikusi minősítés 1970: BM Gépészmérnöki Karon mérnöki és tanári oklevél 1970: üzemmérnök, üzemvezető, szakközépiskolai tanár 1974: a KISZ alkalmazottja, járási, megyei titkár, majd a KISZ KB osztályvezetőhelyettese, osztál yvezetője 1983: az MSZMP KB munkatársa, osztályvezetője 1989: az MSZP országos irodavezetője 1990 – 1992: országos elnökség tag és ügyvivő 1994 – : országgyűlési képviselő 1994. július: a HM politikai államtitkára 1994. november – 1998. július 7.: a Minisztereln öki Hivatal politikai államtitkára 2002 – : titkosszolgálatokat irányító államtitkár vissza Találkozó a határon túli szervezetekkel Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. szeptember 3. A határon túli magyar szerv ezetek vezetőivel találkozik hétfőn Gyurcsány Ferenc. Ennek jelentőséget ad az is, hogy éppen háromnegyed éve volt a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, s azóta ez lesz az első ilyen jellegű megbeszélés. - Egyik javaslatunk sem kőbe vésett, tehát ha lesznek észrevételeik és konstruktív javaslataik, megpróbáljuk azokat figyelembe venni - mondta Avarkeszi Dezső kormánymegbízott az MTInek. Leszögezte ugyanakkor: bizonyos alapkérdésekben a kormány nem változtatja meg az álláspontját. Nem kívánnak tár gyalni a kettős állampolgárság kérdéséről. Avarkeszi megerősítette korábbi információnkat, hogy a határon túli magyarok unión belüli utazását a magyar kormány - görög mintára - speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. Ez a megoldás vízummentes
