Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-28
7 Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere elmondta: az önkormányzatok szeretnék, ha közreműködésükkel a magyar és a román k isvállalkozások az eddigiektől szorosabb gazdasági kapcsolatot alakítanának ki egymással. Hozzátette: a nagy cégek együttműködése már eredményes, a szatmárnémeti ipari park 12 új befektetője között például több magyarországi, illetve Romániában bejegyz ett, magyar tőkével létrejött nagyvállalkozás található. Külön megemlítette a nyíregyházi Szabolcs Gabona Részvénytársaságot, amely Romániában befektetőként országos gabona feldolgozó üzemhálózatot hozott létre és működtet. A Nyíregyházán hűtőgépgy árral rendelkező svéd Electrolux pedig Szatmárnémetiben is termelő egységet hoz létre, amely beszállító lesz a cég üzemeibe. Szólt arról is, hogy Romániában jelentős infrastrukturális fejlesztések történnek, s a közműhálózatok létrehozásában magyarorsz ági cégek is jelen vannak. vissza Az uniós intézményektől is lépéseket vár majd a Vajdaság ügyében az EPhatározat, Becsey szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. szeptember 27., kedd (MTI) - A z Európai Bizottságtól és az Európai Unió tagországait képviselő külügyi tanácstól is azt várja majd az elképzelések szerint az Európai Parlament készülő határozatterve, hogy nagyobb figyelmet fordít a vajdasági helyzetre - mondta el az MTInek kedden Becs ey Zsolt (FideszMPSZ), az EP délkeleteurópai országokkal foglalkozó delegációjának tagja. Az EP csütörtök délutánra, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos sürgős viták számára fenntartott időkeretében újra plenáris napirendjére tűzte a részben ma gyarok lakta szerbiai tartomány helyzetét. A képviselők hétfőn döntöttek úgy, hogy a sürgősségi napirendet módosítva - Tunézia és Nepál mellett - az üzbegisztáni helyzet megvitatása helyett a Vajdaságéval foglalkoznak. Becsey Zsolt - aki kedden Strasbo urgban sajtótájékoztatót tartott a témáról - elmondta: a vita kezdeményezését egyebek között az indokolta, hogy a Vajdaságban újabb incidensekről érkezett hír, magyar sértettekkel. "Az utóbbi egy hétben is volt tíz eset" - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy október 13án Brüsszelben meghallgatást tart az EPdelegáció a szerb és a vajdasági kormányzat, a brüsszeli EUbizottság és a tanácsot képviselő főmegbízott, valamint a szerbiai horvát és magyar nemzeti tanácsok képviselőinek részvételével. A né ppárti elképzelések szerint az uniós stratégia alakításába jobban be kellene kapcsolódnia az Európai Bizottságnak és a külügyi EUtanácsnak. Fontosnak tartotta Becsey azt is, hogy az unió a társulási és stabilitási szerződés tárgyalásakor jobban figyeljen az emberi jogi kérdésre. Kérdésesnek mondta viszont, hogy felszólíte majd a határozat újabb tényfeltáró küldöttség menesztésére (egy ilyen EPmisszió már járt a Vajdaságban és Belgrádban ez év elején). Az EPnek a délkeleteurópai országokkal fenntart ott kapcsolatokért felelős delegációja két héttel ezelőtt jelentette be, hogy sürgősségi vitát kezdeményez a következő plenáris ülésen a Vajdaságban kialakult helyzet miatt. Döntöttek arról is, hogy a delegáció nevében az azt elnöklő Doris Pack levelet ír Javier Solanának, az EUtagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselőjének, és ebben egyebek között felhívja a figyelmet a biztonsági kockázatra, amely a tartományban megjelent. Becsey már akkor említette, hogy október 13án Brüsszelben megha llgatást tartanak, amelyre minden érintettet meghívtak. Hegyi Gyula (MSZP) és Tabajdi Csaba (MSZP) akkor azt a véleményét hangoztatta, hogy folyamatosan nyomást kell gyakorolni a szerb vezetéssel szemben, de csak józan mértékig. SzentIványi István (SZDSZ) pedig arra a közösen benyújtott költségvetési módosító javaslatra emlékeztetett, amely szerint további 10 millió eurót különíthetnek el a szerb demokratizálási folyamat támogatására. Utóbbival kapcsolat ban Becsey kedden megerősítette azt a véleményét, hogy pluszpénz helyett inkább azt kellene elérni, hogy átcsoportosítás legyen a gazdasági céloktól az emberi jogi célokra a Szerbiának jutó kiadásokon belül. vissza A román á llamfő köszönetet mondott a magyar törvényhozásnak Románia EUcsatlakozási szerződésének gyors ratifikálásáért Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. szeptember 27., kedd (MTI) - Traian Basescu román államfő különös elégedettségge l fogadta és megköszönte, hogy a magyar törvényhozás "elsődlegességet biztosított" a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés ratifikálásának - közölte kedden a román államelnöki hivatal sajtóirodája. A közlemény szerint Basescu különös el égedettséggel fogadta, hogy a magyar Országgyűlés szeptember 26án ratifikálta a Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozására vonatkozó szerződést. A sajtóiroda szerint a román államfő egyszersmind "megköszönte a budapesti törvényhozásnak a Románia 2007. január elsejei EUcsatlakozása e lényeges dokumentumát".
