Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-27
11 nemzetpolitikája tehát színjáték; hangzatos szólamai után most magyarok millióit köpték szembe. További információ: Novák Előd 30/3582723, novakelod@drotposta.hu vissza Kiadó: Ifjú Magyarok Egyesülete Újabb iskolai incidensről ír a Magyar Szó Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. szeptember 27., kedd (MTI) - Ismét iskolai incidensről számol be kedden a Magyar Szó című újvidéki napi lap, amely az esethez fűzött kommentárjában azt firtatja, hogy meddig rettegjenek még a vajdasági magyar diákok. A lap szerint pénteken estefelé az egyik szabadkai általános iskola sportpályáján szerb fiatalok hasba rúgtak és tíz kör lefutására kénysze rítettek egy magyar diákot, magyar társának pedig jó néhány guggolótámaszt kellett megcsinálnia, miközben fenyegetően körbeállták. A megaláztatás, bántalmazás oka igazán banális: 56 szerb srác nem találta meg a magyar fiúk egyik ismerősét, akivel valamily en semmiség miatt le akartak számolni. A Magyar Szó szerint nem egyedi esetről van szó, az iskolaudvarokban, játszótereken igen gyakran megtörténik, hogy a "büntetőbrigád" ilyesmire kényszeríti a gyerekeket, de tartva a bosszútól a szülők nem mernek a nyilvánosság elé állni. "Felháborodva figyeljük, hogyan próbálják az illetékesek sorra szőnyeg alá söpörni ezeket az eseteket, bűvészmutatványokat végeznek, hogy eltereljék még a gyanúját is annak, hogy esetleg nemzeti indíttatású esetekről van szó, s az áldozatok azért húzták a rövidebbet, mert magyarok" - írja az esethez fűzött kommentárjában a cikk szerzője, Mihályi Katalin, aki szerint a vajdasági kisebbségügyi minisztérium által októberben indítandó toleranciaprogram tízhúsz év múlva hozza meg gy ümölcsét, de emellett gyors, energikus cselekvésre is szükség lenne. A szerző szerint nem lesz változás mindaddig, amíg a szerb sajtó nem szentel komoly teret a magyarveréseknek, a tolerancia/intolerancia kérdésének, amíg nem ír objektívan a problémáró l. "Marad az évek óta ismétlődő kérdés: meddig kell még tehetetlenül tűrnünk, hogy gyerekeink meghunyászkodjonak, amikor társaikat bántalmazzák, elfutnak, s hétvégeken kizárólag a környező falvakba mernek diszkóba járni?" - firtatja írásában a lap munkatár sa. A Magyar Szó beszámol arról is, hogy a vajdasági kisebbségügyi minisztérium által indítandó toleranciaprogram első rendezvénye szombaton lesz a nagybecskereki sportpályán. Korhecz Tamás tárcavezető szerint a tartományi kormányzat széles körű progam mal próbálja hatékonyan elejét venni ennek az elmérgesedő folyamatnak. A magyar kormány által is támogatott program tömeges részvételű iskolai akciókból áll, amelyek egymás jobb megismerését, a barátkozást, a kapcsolatok elmélyítését, az előítéletek háttér be szorítását szolgálják. vissza EUtagság: eddig megérte, de... Világgazdaság 20050927 Szerző: Fóris György Immár mindenki számára autentikus forrásból – a (belpolitika)semleges Európai Bizottság oldaláról – erősítették meg a múlt héten, hogy Magyarország mintegy ötvenmilliárd forintos plusszal zárta uniós tagságának első éves mérlegét. Ha úgy tetszik: eddig megérte… A pozitív mérleg a közeli jövőben minden bizonnyal nő, ám éppen napjaink EUpolitikai fejleményei nem zá rják ki azt sem, hogy akár a lehetséges magyar hozadékot is megkurtító irányt vegyenek a folyamatok. Emlékezetes, hogy a 2006 utáni hétéves EUköltségvetés vitái júniusban azon feneklettek meg, hogy brit részről – holland és skandináv támogatással – értésr e adták: nem fogadhatnak el olyan közös büdzsét, amelyik úgymond aránytalanul sokat költ mezőgazdaságra ahelyett, hogy a versenyképesség erősítésére összpontosítaná a forrásokat. Ugyanezen országok – ha lehet, még erősebb skandináv felhanggal – azt is szor galmazták, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatását támogató EUalapok egy részét „újranacionalizálják”, és Brüsszel helyett hagyják meg tagországi hatáskörben, hogy mire akarnak e téren költeni és mire nem. Látszólag különösen a versenyképességi bri t éveléssel nehéz szembemenni. Végül is a konkurencia a világpiacon valóban nagy lendülettel nyomul előre, az EU kutatásfejlesztés statisztikailag valóban elmarad több versenytársétól, miként más uniós makrogazdasági mutatók is rendre gyengébbek az előbbi ekéhez képest. Úgy tűnik, rásegítés nélkül ebből kilábalni nem lehet: lám, az inkább csak ráolvasással operáló lisszaboni stratégia első öt évéről maguk a kitalálóik ismerték el, hogy önmagában alig hozott érdemi változást. Érthető tehát, ha sok
