Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
30 a hivatalosan ismert hét titkosszolgálat közül éppen a SIE (Külföldi Hírszerző Szolgálat) irányítja, utóbbi m unkájára pedig Verestóynak sincs rálátása. A szenátor a HVGnek nyilatkozva magát Szatmári cégtársaként jellemezte, mondván, a kilencvenes évek elején mindketten a részvényesei voltak - több mint ezer másik befektető mellett - a Trinvest nevű sepsiszentgyö rgyi, egyebek mellett a helyi televíziót üzemeltető médiavállalkozásnak. Egyéb kapcsolatunk nincs - állítja most Verestóy, aki a román titkosszolgálatok feltűnő hallgatásáról azt mondta: abban sem bizonyos, hogy a bukaresti parlament egyáltalán foglalkozik majd az üggyel. A történtek ugyanakkor bizarr vonatkozásokat is felvetnek, különösen, hogy egyes budapesti hírek szerint a magyar elhárítás esetleg Szatmári Ildikónak - a telefonbeszélgetései alapján vélelmezhető - magyar állami vezetőkkel folytatott biz almas viszonya miatt ódzkodott a kiutasítás kezdeményezésétől. Az érintett vezetők elvileg nem tudhattak arról, hogy személyük "képbe került". Ha a lehallgatott "célszemélynek" mentelmi joga van, arról a jogszabályok szerint az Országgyűlés nemzetbiztonság i bizottságát kell értesíteni, ha ellenben az ilyen kiváltsággal nem rendelkező lehallgatott társalog a mentelmi joggal bíró személlyel, azt nem szabad jelenteni. A titkos "kagylózást" egyébként bíróság vagy az Igazságügyi Minisztérium engedélyezheti, a me grendelő pedig - ha volt ilyen - az NBH lehetett, amely a hangfelvételek alapján a lényeget tartalmazó kivonatot kért. A hanganyag ma már semmiképpen nincsen meg, a szakszolgálat berendezései úgy működnek, hogy a felvételek harminc napon belül automatikusa n megsemmisülnek, a leírt kivonatot azonban a megrendelő addig őrzi, amíg az a munkájához szükséges. vissza Már májusban bizottsági téma volt a "kémügy" - Szatmáriék HVGonline 2005. augusztus 31. 12:24 A parlament nemzet biztonsági bizottságában már májusban téma volt a Szatmáriügy, a "kémtörténet" főszereplője pedig valójában nem Szatmári Ildikó, hanem férje, Szatmári Tibor lehet. A kémelhárítás tervet dolgozott ki a kémkedés gyanújába keveredett Szatmári Tibor és feles ége, Szatmári Ildikó – szakszóval – elszigetelésére, amely állítólag éppen a Magyar Nemzet által múlt héten kirobbantott „kémbotrány" miatt szakadt félbe – derül ki a HVG csütörtökön utcára kerülő friss számából. Az alaptörténet egyébként már régóta forga lomban van: elsőként idén áprilisban a Transindex, a kolozsvári magyar nyelvű hírportál fórumán jelent meg – Szatmáriék nevével – egy utalás, majd a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának május 3ai, egyébiránt az Nemzetbiztonsági Hivatal éves jelentésének rutinszerű megvitatására összehívott ülésén Demeter Ervin (FideszMPSZ) volt titokminiszter vetette fel, hogy a házaspárt illetően hírszerzési gyanút felvető „adatok keletkezhettek". Kérdés, Demeterhez mikor jutott el a hír, a HVG értesülései szerint ugyanis a tavaly decemberi, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampánya során a Fidesz több vezető politikusa még aktívan konzultált Szatmári Tiborral. A magyar elhárítás egyébként nyilvánvalóan a férjet tartotta veszélyesebbnek, ő ugya nis rendszeresen részt vett a Magyar Állandó Értekezlet legbizalmasabb ülésein, így az NBH joggal tarthatott attól, hogy az ott elhangzottak illetéktelen fülekbe jutnak. A kulturálisoktatási szférában – például az Apáczai Közalapítványnál – tevékenykedő a sszony ellenben nemigen férhetett hozzá fontos adatokhoz. vissza Téma lett a Markódosszié - Az RMDSZ elnöke betekintést enged a Szekuritáté róla készített feljegyzéseibe Krónika 2005. augusztus 31. A Szekuritáté Irattár át Vizsgáló Országos Bizottság elutasító viszonyulásából következtetett arra a Cotidianul napilap, hogy nem egészen világos, valójában milyen viszony is állt fenn az RMDSZelnök és az egykori Szekuritáté között. Csendes László, az átvilágító bizottság magy ar tagja hírlapi kacsának nevezte a bukaresti lap cikkét, Markó Béla pedig kö zölte, szívesen hozzájárul ahhoz, hogy az újságírók belelapozzanak az egykori politikai rendőrség róla készített feljegyzéseibe. Közönséges hírlapi kacsáról van szó – jellemezte a Krónika érdeklődésére Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Ors zágos Bizottság (CNSAS) magyar tagja a Cotidianul tegnapi számában megjelent írást. A bukaresti napilap azt állította, Markó Béla baráti viszonyt ápolt a nyolcvanas években az őt megfigyelő szekustisztekkel –
