Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
31 ezt a következtetést a szövetségi elnökről szól ó szekus dosszié tartalma alapján vonták le. Az 1543as számú iratcsomó viszont – vagy legalábbis az a része, amely a Cotidianul birtokába jutott – ilyesmit nem tartalmaz. A Cotidianul tegnapi számában többek között arról ír, hogy 1983. július 2án a komm unista titkosrendőrség tisztje engedélyt kért feletteseitől, hogy Markó Béla segítségéhez folyamodjék. A segítség abban állt volna, hogy Markó – akkoriban a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó szerkesztője és a Román Kommunista Párt tagja – különböző infor mációkat szolgáltasson a környezetében levő emberekről. Egy évvel később, június 19én Markó Béla kilencoldalas jelentést írt egy Sepsiszentgyörgyön tett látogatásáról. A jelentéshez fűzött megjegyzésben Ioan Grama szekus százados megállapítja: Markó ígére tet tett, hogy ha bármely törvényellenes cselekedetről vagy olyan dologról szerez tudomást, amely „nem megfelelő közhangulathoz” vezetne, azonnal értesíteni fogja a szerveket. Csendes László szerint viszont a dosszié és a belőle idézett részek semmit nem bizonyítanak. „Markót bekísérték a szekura, és megfélemlítették – állította. – Nem ismerek olyan embert, még a legismertebb ellenállók körében sem, aki nemet mondott volna akkor, amikor a szekus tiszt megfenyegette.” Csendes szerint a nyilvánosságra hozott dosszié alapján annyi állapítható meg, hogy Markót megfigyelték, az semmiképpen, hogy besúgott volna. Az a Cotidianul anyagából is kiderül, hogy Markó Bélának lehallgatták a telefonját, és megfigyelték, ráadásul 1988ban különböző „irredenta” tevékenységb en való részvétel miatt megtagadták tőle, hogy útlevelet kapjon. Csendes László hozzátette, Markó Bélát az idők során két ízben is átvilágították, és mindannyiszor rendben találták a múltját. A Cotidianul azt is sérelmezi, hogy a dosszié kiadását hosszú i deig halogatták a CNSASnál, végül pedig, holott megvolt a kiadásra vonatkozó előzetes jóváhagyás, meg is tagadták tőlük, hogy hozzájussanak az iratcsomóhoz. Mirela Corlatan újságírótól pedig, aki az üggyel foglalkozott, a CNSAS megvonta az akkreditációt – a lap szerint azért, mert Markó Béla múltjáról merészelt adatokat kérni. Csendes László szerint azonban nem erről van szó. „Nem első ízben történt meg, hogy helytelenül járt el a Cotidianul újságírója a kért információkkal” – állította a CNSAS alelnöke, h ozzátéve, hogy az adatok kiadásához szükséges volna az érintett személy hozzájárulása is. „A Cotidianul viszont nem kérdezte meg Markó Bélát, megtekinthetike a dossziéját” – mondta Csendes. „Ha a Cotidianul újságírója vagy bárki más az én jóváhagyásomat beleegyezésemet kéri a rólam készített feljegyzések áttanulmányozásához, ehhez szívesen hozzájárultam volna – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. – Az iratokból ugyanis az derül ki, hogy a Szekuritáté engem megfigyelt. Az illetékes tiszt nemcsak a telef onbeszélgetéseim lehallgatásához, hanem a követésemhez is engedélyt kért a feletteseimtől. Én nem szoktam ezzel dicsekedni, mint mások.” Felvetésünkre, hogy a Szekuritáté a saját besúgóit, beépített embereit is megfigyelte, Markó Béla kijelentette: „Azt hi szem, nekem nem kell bizonygatnom, hogy nem voltam besúgó. Ne keverjük össze az üldözöttet az üldözővel.” Markó elmondta, épp Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, amikor 1984ben megpróbálták felrobbantani Mihai Viteazul lovas szobrát. Ekkor született az a ki lencoldalas nyilatkozat, amelyről a lap említést tesz. „Engem is kihallgattak, mint sokakat, és próbálta a Szekuritáté azt a látszatot kelteni, hogy a gyanúsítottak közé tartozom.” Az RMDSZ elnöke elmondta, nincs bizonyítéka arra, hogy időzített támadásról lenne szó, bár megjegyezte, a kollégái közül többen is összefüggéseket látnak az utóbbi napokban megjelent, az RMDSZt célba vevő újságcikkek között. vissza NBHvizsgálat indul - "Van valóságalapja" a Szatmáriügynek? Tra nsindex.ro [31.8.2005] Államtitok az a jelentés, amit a kérdőjeles ügyben kért Gyurcsány a titkosszolgálati államtitkártól. Kézhez kapta hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár jelentését a Szatm áriügyről. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szeptember végéig folytat vizsgálatot, hogy kiderüljön: történte az ügy nyilvánosságra kerülése kapcsán államtitoksértés – írja a Népszabadság keddi száma. A Cotidianul múltheti illusztrációja az eltérő ikt atószámokat emeli ki A Transindex szerkesztőségébe múlt pénteken érkezett meg egy névtelen emailben több, beszkennelt iratnak látszó képfálj (lásd Szkennelt verziók c. összeállításunkat), melyek formailag a NBH jelentéseinek tűnnek, tulajdonképp telefo nbeszélgetéslehallgatási jegyzőkönyvek. A dokumentumok hitelessége nem bizonyítható – annyi biztos, közülük az egyik azonos azzal a kétoldalas szkenelt anyaggal, ami a Cotidianul napilapban jelent meg.
