Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-06
7 Kétezer személy várhatóan viszszakapja útlevelét abból a háromezerből , akit Romániába való hazatérése idején a határon megfosztottak úti okmányától - jelezte Vasile Blaga belügyminiszter, azzal az indoklással, hogy az említett románok utólag bebizonyították: elfogadható indokkal tartózkodtak a törvény szerint megszabott 90 napnál hosszabb ideig a schengeni országokban. A tegnapi romániai híradások szerint a tárcavezető bejelentette, hogy az illetők visszakérhetik útlevelüket, bár az eljárás egy hónapot vesz igénybe. Ezekben a napokban nagy vihart kavart az ügy, mivel a román határőrség elvette az útlevelet több mint háro mezer hazatérő állampolgártól. Tette ezt azért, mert az illetők a törvény által engedélyezett 90 napnál tovább tartózkodtak a nyugateurópai országokban. Augusztus elsejétől lépett érvénybe az új szabályozás, amely szerint a román állampolgárok, akik túl lépték a turistavízumban előírt 90 napos tartózkodási határidőt valamely EUs államban, útlevelük felfüggesztésére számíthatnak. A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, és az okmányt a határnál visszatartják. Kivételt képeznek azok a személyek, akik érvény es munkavállalási engedéllyel rendelkeznek. A közfelháborodás nyomán a belügyminiszter egy nyilatkozatában jelezte: kétezer személy várhatóan visszakapja útlevelét abból a háromezerből, akit Romániába való hazatérése idején a határon megfosztottak úti ok mányától. vissza Magyar állampolgárság pedig van! Népszabadság • Gedei József • 2005. augusztus 6. A Népszabadság Magyar állampolgárság pedig nincs címmel közölte Bálint István cikkét (június 30.). A szerző - lény eges igazságként - mindjárt meg is mondta, hogy a magyar állampolgárság helyett mi van: "csak magyarországi". Inspirált a gondolat, ezért gyorsan előkaptam a fiókból az útlevelemet, melyben ez állt: "Állampolgárság: magyar". Ez nem elégített ki, ezért le emeltem a polcról a Magyar Köztársaság Alkotmányát is, melynek 6970. §a - a szerző álláspontját nem ismerve - úgyszintén magyar és nem magyarországi állampolgárságról rendelkezik. Értem én, hogy nem ilyen direkten kell értelmezni a cikk címét, de hát a mondanivaló egyéb részei sincsenek teljesen rendben. Ugyanis nem felel meg a valóságnak az sem, hogy "a mi térségünkön kívül Európában a kettős állampolgárságot nem adják, hanem eltűrik". Mindjárt itt van a mi térségünkön kívüli Egyesült Királyság, ahol legutóbb 1986ban, Hongkong státusával összefüggésben alkottak egy új - a meglévőktől eltérő jogi tartalmú - brit állampolgárságot. Az állampolgárság ügyében nagyon igaz a magyar mondás: ahány ház, annyi szokás. Az Európa Tanács állampolgársági szakér tők bizottsága 2000ben jelentést készített a többes állampolgárságról, melynek végkövetkeztetése az, hogy a többes állampolgárság kikerülhetetlen még akkor is, ha a törvényhozás vagy a nemzetközi szerződések azt keresik, miként lehet azt korlátozni. Az európai állampolgársági egyezmény is elismeri a kettős állampolgárság intézményét, és szabályozza is a kettős (többes) állampolgárság megszerzésének különböző eseteit a korábbi állampolgárság megtarthatóságára, illetve a kettős állampolgársággal járó jogok és kötelezettségek tekintetében. Ez a konvenció kimondja, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, kiket tekint állampolgárainak. Az ilyen jogszabályt más államok annyiban kötelesek elfogadni, amennyiben összhangban áll a vonatkozó nemzetközi e gyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel. A szerző másik "alapigazsága", hogy "...etnikai alapú állampolgárság sehol sincs". Ez sem áll. Az Európa Tanácsnak az állampolgárságról szóló 1997es európai egyezménye ugyan tiltja az etnikai alapú diszkriminációt, de az ETnek az egyezménynyel kapcsola tos értelmező jelentése hangsúlyozza: törvényszerű az a gyakorlat, hogy az állampolgárság elnyeréséhez az államok feltételeket szabnak, amelyek adott esetben
