Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
20 "Egyes feltételezések szerint a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött h ázasságot, és eleve meghatározott céllal jött Budapestre. Amikor az év elején lebuktak, úgy tudni, megállapodtak a leleplező magyar hatóságokkal: itt maradhatnak, ha nem beszélnek a román hatóságoknak. A hírmagazin portálja ugyanakkor számba veszi azt ve rziót is, mely szerint: "Román források szerint a hír vélhetően a romániai magyar kisebbség jobboldali radikális csoportjától származik, ahol nem nézik jó szemmel Markó Béla és a magyar ellenzéki FideszMPSZ közeledését." Úgy tűnik, a román és magyar hat óságok viszonyának hangulatát, beleértve a diplomáciai köröket is, semmilyen módon nem befolyásolta a feltételezett kémtörténet. Lukács Csaba szerint a HTMHt behálózták A legerősebb új állítás az ügyben tegnap dördült el Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója szövegében. Az újságíró a kémelhárítás eredményességével kapcsolatban kemény vádakat fogalmaz meg. Azt kérdeztük, mire alapozza megállapításait. Lukács válasza: " – A Magyar Nemzet rendszeresen kap dokumentumokat magukat felfedni nem kívánó for rásoktól. Ezeket mi – lehetőségeink szerint – ellenőrizzük és utána döntünk a közlésről. Így kaptuk annak idején az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter SZTtiszti múltjáról szóló bizonyítékokat. Elképzelhető olyan eset is, amikor olyan államtitok jut egy lap birtokába, melynek vannak közérdeklődésre számot tartó vonatkozásai – ilyenkor nagyon nehéz úgy megírni az információt, hogy ne sértsünk államtitkot, de a közérdek se sérüljön. A konkrét kérdésre válaszolva: én egy ideje rendszeresen kapok inform ációkat a HTMH és a kérdéssel foglalkozó államtitkár környezetéből. Innen is érkezett a figyelmezetés: a Bérc utcában a hálózatok háborúja, vagyis a különböző országok titkosszolgálatainak rivalizálása folyik. Személyekről most nem beszélnék, inkább az é rdekek a fontosak: a szomszéd országok titkosszolgálatai (és nem csak azok) kíváncsiak arra, hogy a határon túlra irányuló magyarországi támogatások kihez, miért és hogyan kerülnek. A kíváncsiságnak több oka van: Ukrajnában például adóköteles (lenne) a k ülföldről érkező támogatás (de ebben a kérdésben jogos a magyar érvelés is, hogy hadd ne fizessenek sarcot azok után a támogatások után, melyeket alapesetben az ukrán államnak kellene biztosítson mondjuk a kárpátaljai magyar iskolák számára); de nemzetpoli tikai érdekből is figyelik a magyar állam ezirányú tevékenységét. A különböző hálózatok emberei egymás konkurensei is, ugyanakkor a magyar kémelhárítás próbálja kiszűrni őket – ezért fogalmaztam úgy, hogy hálózatok háborúja folyik." Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan mire vonatkozik a napilap állítása, mely szerint romániai peres dossziékba olyan iratok kerültek, amelyek magyarországi hivatalokból származnak, és amelyek vélhetően titkosszolgálati módszerekkel szippantottak ki, Lukács két példát említett : " – Érdekes volna megnézni a SIF vagyonalap kontra Bradul szálloda per iratait a Csíkszeredai Törvényszéken, ahol a felperes olyan kuratóriumi jegyzőkönyveket mutatott be, amelyek nem nyilvános üléseken készültek (a per egyébként a Sapientia Egyetem csí kszeredai karának helyet adó épületről szólt). Egy másik esetben a vámhatóság emberei kopogtattak be a székelyudvarhelyi regionális tévéstúdióhoz egy magyar közalapítvány fejlécét viselő leltári ívvel" – mondta a Transindexnek a Magyar Nemzet újságírója. A Magyar Nemzet folyamatosan azt sugallja, birtokában vannak dokumentumok, ellenben ezeket nem adja ki, sejtet, ködösen fogalmaz. Mi ennek az oka? Lukács Csaba ezt azzal magyarázza, hogy ez főszerkesztőiszerkesztői kérdés, és biztosított minket arról, hogy az üggyel rajta kívül többen is foglalkoznak.
