Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-26
21 Azzal kapcsolatban, hogy milyen következtetésekre jutott, a fentieken kívül a környező országok titkosszolgálatai milyen típusú információkat gyűjtenek Magyarországról, Lukács válasza a következő volt: " szerintem erről Verestóy Attilát, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagját kellene megkérdezni". A Verestóylinket az ügyben lakonikusan ugyan, de a Krónika is beveti. "Miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszer zés embere?" – a napilap szerdai számában megjelent értesülés szerint ezzel a mondattal kérte számon korábban az ügy kapcsán Markó Béla Verestóyt. Fontose ebben az ügyben Verestóy? Talán mindössze egy politikai pavlovi reflex, de amint a Mata Hari vis szatér ügy tavasszal pletyka formájában gyűrűzni kezdett, valami miatt Verestóy Attila is képbe került. Függetlenül attól, hogy milyen konzisztenciája van a történetnek – vagyis hogy valóban vane kémügy, vagy az egész csak kacsa – , Verestóy szenátor amú gy is nagyon rossz imázsának most nem kedvez, hogy egyes diszkrét forrásaink szerint ő volt az, aki annak idején Szatmári Tibor szolgálatait Markó Béla figyelmébe ajánlotta. Az is tudott, hogy annak idején Szatmári és Verestóy cégtársak voltak – ami lehe t semleges adalék is, de csak abban az esetben, ha a dolog kémkedési része továbbra sem lesz bizonyítható. vissza Markó detektívregénynek tartja Szatmáriék kémügyét Krónaik 2005. augusztus 25. • Detektívregénynek nevezte , és érdemben nem kívánta kommentálni a Magyarországon kirobbant állítólagos kémbotrányt tegnap Markó Béla miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke. Eközben Gálszécsy András, az Antallkormány egykori titkosszolgálati minisztere a Duna Televíziónak elmond ta: tudomása van olyan, Romániából Magyarországra áttelepült íróról, művészről, neves újságíróról, akiről bizonyított, hogy a Szekuritáté hivatásos alkalmazottja volt. „A magyarországi sajtó által megszellőztetett kémtörténet egy detektívregény forgatókön yvéhez hasonlít, ezért nem kívánom kommentálni az ügyet. Remélem, a két ország közötti viszony olyan természetű, hogy ne legyen szükségünk kémekre” – nyilatkozta tegnap bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla, aki közölte, Szatmári Tiborral tavaly decembe rben megszakított mindennemű kapcsolatot. A szövetségi elnök mindössze a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott Szatmári Tibor szakmai önéletrajzának, valamint az RMDSZhez fűződő viszonyának ismertetésére szorítkozott, mondván, a bukaresti elnöki hivatal egykori sajtóirodájának vezetője ez év januárjáig állt a Communitas Alapítvány alkalmazásában. Miközben Markó elmondta: nem hiszi, hogy a volt külügyi tanácsosa ellen felhozott vádak tulajdonképpen az RMDSZ ellen irányulnak, EcksteinKovács Péter szenáto r szerint a budapesti kémbotrány arra hivatott, hogy rossz fényt vetítsen számos magyarországi intézményre, valamint az RMDSZre. Verestóy Attila szenátor tegnap a Transindexnek úgy nyilatkozott: nem ismeri a Szatmáriügy részleteit, és nincs rálátása a ro mán – magyar „kémmozgásokra”. „Egy parlamenti bizottság nem juthat személyi jellegű adatok birtokába, ezek bizalmas információk, amelyeket nem lehet kiadni” – állapította meg az internetes újságnak a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti veg yes bizottság alelnöke. A Duna Televíziónak nyilatkozó Gálszécsy András, az Antallkormány egykori titkosszolgálati minisztere viszont megszokottnak nevezte, hogy léteznek a mostanihoz hasonló kémtörténetek, az viszont szerinte „üzemi baleset”, ha egyikm ásik nyilvánosságra kerül. Gálszécsy – tulajdonképpen megerősítve Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági elemző a Krónikának tett kijelentéseit – elmondta, a szomszédos országok titkosszolgálatai a rendszerváltás óta fokozottan figyelik Magyarországot, az informá ciókat pedig nem egy esetben az onnan áttelepülők szolgáltatják. „Mindenki borzasztóan örült annak, hogy Magyarországon letelepednek határon túli magyarok, értelmiségiek. Voltak olyan minisztériumok, ahová gond nélkül vettek föl magyar származású román áll ampolgárokat minden előzetes vizsgálat nélkül, akár felelős beosztásba is. Aztán amikor egykét ügyben felmerült az a gyanú, hogy ez a tevékenység nem feltétlenül magyarbarát, annak ellenére, hogy magyar folytatja, akkor már az állami hivatalok is bizonyos óvatosságot tanúsítottak” – jelentette ki a Duna Tévének a szakértő, aki szerint, ha valakivel kapcsolatban felmerült a gyanú vagy a bizonyosság, akkor az illető egy idő után nem kapott jelentős állást, lehetőséget, hírlapi vagy televíziós megjelenési mód ot.
