Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-28
10 kormánnyal. Markó és Tőkés végül szakított, s az RMDSZ vezetői kizárták a pártból szövetségen belüli vetélytársukat. Később pedig az RMDSZ közreműködésével - adminisztratív eszközökkel - akadályozták meg, hogy a Fi deszMPSZ egyes vezetői, különösen Kövér László által támogatott Magyar Polgári Szövetség elindulhasson a tavalyi romániai választásokon (HVG, 2004. november 16.). Mostanra azonban a fideszes politikusok "megbocsátottak" az egykori pártfogoltjaikat ért sé relmekért, s hajlandóak voltak kibékülni Markóval. Paradox módon e kapcsolat javulása leginkább a magyar szocialistáknak köszönhető, akik a 2002es választási győzelmük után velük szorosan együttműködő Markót elidegenítették maguktól a kettős állampolgársá g ellen folytatott akcióikkal. Már a tavalyi állampolgársági kampány idején találkozott Orbán és Markó, ám ellentéteiket, úgy látszik, csak mostanra tudták félretenni annyira, hogy megállapodjanak a pártjaik közötti szorosabb kapcsolatról. Első hosszabb me gbeszélésükre Budapesten került sor két héttel ezelőtt, miután Markó a román kormányválság és az esetleges új választások kiírása miatt találkozót kért Orbántól. Ennek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy az esetleges őszi előrehozott romániai választáson a FideszMPSZ ne támogassa az RMDSZ erdélyi magyar ellenfeleit, sőt ne is lépjen fel Markóék ellen. Erre sikerült is az RMDSZelnöknek ígéretet kicsikarnia Orbántól, s ennek fejében a tusnádi találkozón ígéretet tett arra, hogy nyitottabban politizálnak maj d, s "a szövetség ernyője alatt valamennyi politikai irányzat megtalálja a helyét". Ehhez persze a Tusnádon Markóval hosszú idő után először egy asztalhoz ülő Tőkésnek is lesz pár szava, ám az RMDSZelnök ügyesen a Fideszre hárította, hogy hasson a püspökr e és híveire. A tusnádfürdői tárgyalásokon megállapodtak, hogy a jövőben rendszeres és hivatalos kapcsolatot tartanak, a Fideszelnök például szeptemberben az RMDSZ vendége lesz egy pártdelegáció élén. Orbánék mindezzel valószínűleg elérték azt, hogy a le gnagyobb határon túli magyar párt ne forduljon ellenük a jövő évi választási kampány idején. Ennek nyomán Orbán kifejtette tusnádi fórumán, hogy fő célnak a határon túli magyarok autonómiáját tartják - ehhez például a romániai régiók újraszabását látják sz ükségesnek , és "a szórványmagyarság számára a megoldás továbbra is a kettős állampolgárság". vissza Utazás Kakofóniába 168 Óra 2005/30 – Közélet Szerző: Mészáros Tamás Nemcsak az ottani hallgatóság, hanem a figyelmes magyar közvélemény sem igen tudott - s felteszem, a mai napig sem tud - mihez kezdeni a vajdasági Zentán július 15én előadott Kövértézissel, miszerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás "felelőtlen, eleve bukásra ítélt, semmilyen hasznot nem h ozó kezdeményezés" volt. S még tovább: úgy kellett a Fidesznek, "mint púp a hátukra". És Kövér László nem érte be a puszta ténymegállapítással. Elhangzott szájából - legalábbis a Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata szerint - az az érvelés is, a melyet annak idején a kettős állampolgárság megadásának épp a jobboldal által lehazaárulózott ellenzői vallottak; tudniillik az, hogy a honosítás következményeként elsősorban a határon túli magyar fiatalok költöznének el szülőföldjükről. A zentai közönség megrökönyödése tehát igencsak érthető, hiszen a Fidesz egyik vezetőjétől most homlokegyenest az ellenkezőjét hallották mindannak, amit korábban, a párt által felgerjesztett kampányban a polgári szövetség képviselt. Az itthoni sajtó ráadásul emlékeztetett a rra is, hogy maga Kövér, kevéssel e száznyolcvan fokos fordulata előtt, történetesen Kárpátalján még teljes mellszélességgel kiállt a kettős állampolgárság mellett, és egyértelmű ígéretet tett arra, hogy 2006os választási győzelme esetén a Fidesz "megoldj a a problémát". Mi történt időközben, a Kárpátaljától a zentai fellépésig eltelt napok alatt, ami Kövért szembefordította önmagával? Talán nem ok nélkül gyanakodunk arra, hogy a Fideszválasztmány elnökének véleménye valójában nem változott; magyarán mind ig is elítélte a népszavazási kezdeményezést, csak eleddig a politikai számítás gátolta az őszinteségét. És ezzel mások is lehetnek így a Fideszben; épp a 168 Óra múlt heti számában mondja Németh Zsolt: "Jobb lett volna a magyarságnak, ha nincs december öt ödike, de a Fidesz felelőssége ebben nagyon nehezen kitapintható. (...) Kényszerhelyzetben voltunk, s megkerestük az egyetlen vállalható álláspontot." Ez a megfogalmazás lágyabb tónusban ugyanazt jelenti, amit Kövér adott elő Zentán. Más lapra tartozik, hogy a Fidesz persze semmiféle kényszerhelyzetben nem volt. Ha következetesen képviseli saját, még a kormányzása alatt tanúsított meggyőződését, akkor a jobboldalon élvezett tekintélyének teljes súlyával elutasíthatta volna Patrubány csakugyan
