Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-22
5 Korhecz szerint a vajdasági kisebbségek helyzete sokkal jobb, mint a kilencvenes évek elején volt, a soviniszta támadások intenzitása csökkent a tavalyi évhez képest, és javulá s tapasztalható a bűnüldöző szervek működésében. Másrészt viszont aggasztó, hogy Temeriben még mindig történnek etnikai indíttatású incidensek, az igazságszolgáltatási szervek pedig nem végzik hatékonyan dolgukat. A kormányalelnök arra figyelmeztet, hogy a mennyiben rossz irányban haladna Koszovó státusának rendezése, annak negatív hatásai megmutatkoznának a vajdasági nemzetiségek közötti viszonyokon. Ágoston András is úgy látja, a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszé sére rendeződik Koszovó kérdése. A VMDP elnöke üdvözli Orbán nyilatkozatát, s emlékeztet a szerbiai politikai vezetők álláspontjára, miszerint a térség gondjait a nemzetközi közösség tevékeny részvételével kell megoldani. A pártelnök is úgy látja, hog y a rendőrség gyakrabban keríti kézre a tetteseket, de a felelősségre vonás szakaszában már fennakadások vannak. Szerinte a szerb hatóságoknak a "nulla tolerancia" elvét kéne alkalmazniuk az etnikai indíttatású incidensek esetében, mert csak így csökkenne a feszültség és erősödne a bizalom a kisebbségek és a többségi lakosság között. A lap internetes oldalán megjelent hozzászólásokból ítélve a téma indulatokat gerjeszt a Vajdaságban. Az egyik hozzászóló a két interjúval kapcsolatosan azt írja, hogy "a V ajdaság a nagyszerb őrültség következő áldozata lesz", ezért kell kérni a nemzetközi közösség segítségét. Egy másik hozzászóló viszont a bácskai "hideg napokat" emlegeti, és arról ír, hogy Magyarországon "sikerült teljesen elfojtani a szerb kisebbséget". A zt állítja, hogy a magyaroknak Szerbiában több joguk van, mint a szerbeknek, és amennyiben zavarja őket az, hogy Szerbiában élnek, demokratikus joguk van ott élni, ahol akarnak, csak "ne szítsák a tüzet". vissza Kormánybeszá moló a magyarországi kisebbségek helyzetéről - HÁTTÉR Budapest, 2005. július 21., csütörtök (MTI) - Elengedhetetlen a magyarországi kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keretek továbbfejlesztése, ezek hiányában ugyanis megtörhetnek az eddigi pozitív ten denciák - tartalmazza az illetékes minisztérium honlapján elérhető kormánybeszámoló. A 2003. és 2005. februárja közötti időszakról beszámoló dokumentumban az olvasható: a továbbfejlesztés és a támogatási rendszerek modern követelményekhez igazítása hiá nyában "megtörhetnek a rendszerváltást követő pozitív tendenciák, melyek hatása nem csak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetére, de a térségi és európai kisebbségpolitikai helyzetre is komoly befolyással voltak és lehetnek". "Mára az országo s önkormányzatok részbeni vagy teljes fenntartásában több mint harminc intézmény van, melyek stabil működtetéséhez is kulcsfontosságú a jogszabályi háttér módosítása" - hangsúlyozta az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium honlapj án közzétett száznyolcvan oldalas jelentés. A beszámolót a kormány június végén fogadta el. A legnagyobb hazai kisebbség, a cigányság helyzetével foglalkozó részből - egyebek között az is - kiderül: "a jövőben a társadalom legszegényebb és leginkább k irekesztett csoportját képezi majd a cigánygyerekeknek az általános iskolát el nem végző egyötöde, az általános iskolát késve elvégző második ötöde, és az a további 40 50 százalék, amely az általános iskola elvégzése után nem tanul tovább, vagy beiratkoz ik a középiskolába, de lemorzsolódik". A rossz munkaerőpiaci helyzet okai között említi - a többi között - az alacsony szintű iskolázottságot, a lakóhelyi adottságokat és a diszkriminációt. További ok, hogy a cigányok azokban a gazdasági ágazatokban h elyezkedtek el, amelyek az elmúlt tizenöt évben válságba kerültek, mint például a bányászatban vagy a kohászatban. A cigány háztartások 82 százalékának jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, és alapvető szükségleteit csak részben tu dja kielégíteni. "A cigány háztartások 56 százaléka a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik. E családoknak még a táplálkozása sem kielégítő" - áll a beszámolóban, amely szerint "a romák helyzetét nem lehet leegyszerűsíteni sem szegénységi problémává, sem kisebbségpolitikai kérdéssé". A jelentés arra a következtetésre jut, hogy "a roma kérdés megoldása közös társadalmi összefogás eredményeként jöhet létre. Nem engedhető meg annak a szemléletnek a felerősödése, amely - önhibájukra és másságukra hivat kozva - a cigányságot teszi felelőssé a szegénységéért. Ugyanakkor nem fogadható el az a szemlélet sem, amely a közösségek és az egyén felelősségét tagadva a cigányságot sújtó minden probléma miatt a többségi társadalmat teszi felelőssé". vissza Kisebbségkutatás kezdődött Baranyában Pécs, 2005. július 21., csütörtök (MTI) - A Baranyában élő kisebbségek minél jobb megismerése a célja annak a kutatásnak, amely a közelmúltban kezdődött a megye településein - közölte a munkát végző Kisebbségkutató Közalapítvány elnöke csütörtökön Pécsett, sajtótájékoztatón.
