Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-22
6 "Azt szeretnének, ha a baranyai nemzetiségekről, etnikumokról olyan átfogó képet alkothatnák, amely segít a velük kapcsolatos politikai, közigazgatási döntések meghozat alában, a róluk szóló tudományos munkák elkészítésében" - mondta Füzes Miklós. A pécsi és a megyei önkormányzat által 1998ban létrehozott közalapítvány elnöke beszámolt arról, hogy a felmérésben kíváncsiak a nemzetiségek létszámára, gazdasági, szociál is környezetükre, továbbá arra is, mennyire ápolják nyelvüket, hagyományaikat. A szeptemberig tartó kutatás keretében Baranya mind a 301 településére eljuttatják kérdőíveiket, szociológus, történész és nyelvszakos egyetemi hallgatók bevonásával pedig 400 személyre szóló kérdőívet és 500 mélyinterjút is készítenek. Füzes Mikló s utalt rá, hogy hasonló, de kevésbé átfogó kisebbségkutatás utoljára 1987ben volt Baranyában, így itt az ideje az adatok frissítésének, a változások feltérképezésének. Gyurok János, a közalapítvány titkára arról szólt, hogy kutatómunkájuk azért is ér dekes, mert kisebbségek szempontjából Baranya az ország legsűrűbben lakott területe. A megyében a 2001es népszámlálás adatai alapján mintegy 50 ezer német, 27 ezer cigány, 19 ezer horvát és ezer szerb él, továbbá a 13 jegyzett hazai kisebbség közül 10nek van kisebbségi önkormányzata Pécsett. vissza Bizonytalan Románia 2007es uniós csatlakozása Pálfi István fideszes Európaparlamenti képviselő szerint Tusnádfürdő, 2005. július 21., csütörtök (MTI) - Bizonytalannak n evezte Románia 2007es uniós csatlakozását Pálfi István, FideszMPSZ európai parlamenti képviselője, akinek szepkticizmusát azonban nem osztja Nagy- Zsolt, a román kormány távközlési minisztere. Nagyon lebeg Románia 2007. január elsejei csatlakozása, é n a 2008ban sem hiszek, mert egyszerűen nem fog megtörténni Románia és Bulgária csatlakozásának ratifikációs folyamata - jelentette ki Pálfi a Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtök délelőtti témájában (Európa fejlesztése - Költségvetés 20072013.) tartott előadásában. A politikus hangsúlyozta, hogy Európa nem válsággal küzd a költségvetési vita megfeneklése kapcsán, hanem paradigmaváltás előtt áll: az újraelosztás rendszerét kellene, hogy felváltsa a verseny. Nag y Zsolt, a román kormány távközlési és információtechnológiai minisztere nem osztotta Pálfi szkepticizmusát Románia csatlakozása kapcsán. Az egymást követő válságok után az Európai Unió nem engedheti meg magának csatlakozási programjának megfeneklését - mondta a miniszter, hangsúlyozva: ehhez, természetesen, a román kormány is eleget kell hogy tegyen vállalásainak. Nagy Zsolt fontosnak nevezte a közigazgatás - az államigazgatástól az önkormányzatokig - átalakítását oly módon, hogy minden szintjén a lkalmassá váljon uniós alapok befogadására. A román kormány magyar minisztere külön szólt az infrastruktúrafejlesztés szükségességéről. Egy év távlatából elmondhatjuk: elégedettek vagyunk uniós tagságunkkal - mondta Gyurovszky László, a szlovák kormán y régiófejlesztési minisztere. A pozsonyi kormány tagja a prioritások között említette az infrastruktúra fejlesztését, a humánerőforrásfejlesztést és az informatika előtérbe helyezését. Mint mondta, tagállamként megnőtt Szlovákia szerepe az Unióban, d e érdekeinek érvényesítésében szövetségeseket kell keresnie. A visegrádi négyek közti együttműködést jónak nevezte ezen a téren. Nem kell kétségbeesni attól, hogy még nincs költségvetés, inkább attól, hogy ha lesz, milyen lesz - vélte előadásában Cséfa lvay Zoltán, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója. Mint mondta, két gazdaságfilozófia ütközik egymással az uniós költségvetési vita kapcsán, az újraelosztó és a növekedés párti gazdasági politika hívei szembesülnek egymással. A Euró pai Unió olyan problémahalmaz, amely az egyéni problémákat is fokozza - jelentette ki Varga Mihály, a FideszMPSZ alelnöke, volt pénzügyminiszter. E problémák között említette az unió monetáris és fiskális politikáját, valamint a költségvetési vita kapcsán felszínre tört gazdaságfilozófiai kérdéseket. Szabó Sámuel, a romániai Sapard ügynökség vezetője az általa vezetett intézmény munkáját mutatta be, majd elmondta, hogy hazájának a rendelkezésre álló alapoknak csupán 30 százalékát sikerült eddig felhasználni. Hozzáfűzte, hogy az elmúlt hat hónapban nőtt a pályázási kedv, több projektet nyújtottak be és bíráltak el, mint a korábbi két évben összesen. - Javítani kell a Sapardprogramból rendelkezésére álló alapok felhasználásának hatékonyságát, ugyanis ez a kritérium döntő a strukturális alapok nagyság ának megállapításánál - hangsúlyozta az ügynökség vezetője. vissza
