Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
29 A decemberi népszavazással kezdődött. Emlékeznek a fideszes aláírásgyűjtésekre, a nyugdíjasok félelmeire, hogy majd a határon túliak elviszik a kis pénzüket? Az SZDSZ felelőtlennek tartotta a referendum kezdeményezését, az MVSZ a tria noni sebek begyógyításáról beszélt, a Fidesz ígérgetett, az MSZP nemre buzdított, cserébe Szülőföldünkprogramot ígért. Meg nemzeti vízumot, honosítási könnyítéseket. Hol tartunk most? A népszavazást megelőzően kárpátaljai internetes fórumon olvastam: " Én szeretnék a Mikulástól egy magyar útlevelet kapni. Ukrán útlevelem már van. (Kaptam, nem kérdezték, kéreme. Pedig ha megkérdezik, mást választottam volna. De hát ajándék lónak ne nézd a fogát, s hogy stílusos maradjak: szuvenyiru nyihuhu nye kukucsku p rotku.) De nem szégyellem, bár ha születésem alapján magyar, vagy német, vagy amerikai útlevelem lenne, arra sem lennék büszke, mert ezt az ember nem választja, nem kiérdemli, csak kapja. De ha most választhatnék, sőt ha megszavazzák, s kaphatok egy magyar t, mivel magyar vagyok, arra már büszke leszek, mert az azt jelentijelenthetné, hogy a magyarok mégis összetartanak, s az egy nagyon jó érzés lenne/LESZ!!!" Hát nem lett. Lett viszont Szülőföldünkprogram. Lett állampolgárságitörvénymódosítás, és lesz n emzeti vízum a határon túli magyaroknak. Erről döntött ugyanis ezúttal teljes összhangban a parlament. Az Avarkeszi Dezső kormánymegbízott által előkészített jogszabályi változásoknak köszönhetően az ügyintézési határidők lerövidülnek, az adminisztratív és az ügyfélre háruló igazgatási terhek csökkennek. Ezentúl a letelepedést követően azonnal előterjeszthető a honosítási kérelem. Azok a személyek, akik magyar iskolát végeztek, mentesülnek az állampolgársági vizsga alól és ezáltal a 28 ezer forint befizetés étől. Fontos változás, hogy az anyakönyvi okiratokat sem feltétlenül az ügyfélnek kell beszereznie: azokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hivatalból beszerezheti, azonban a külföldön kiállított okiratok elfogadása továbbra is csak hiteles magyar nyelvű fordítás alapján történhet. A gyorsabb eljárást (a korábbi 42 hónap helyett 20 hónap) segíti elő, hogy a belügyminiszternek a kérelmet visszahonosítás esetén hat hónapon belül, míg honosításkor tizenkét hónapon belül kell a köztársasági elnöknek el őterjesztenie. A módosítás szerint a külföldi állampolgár személyi igazolványába bekerülhet születési helyének magyar neve is. És ami talán a legfontosabb: nincs több megalázó, hetekig tartó sorban állás, nincs többszöri fellebbezés, nincs több százezer f orintos kiadás... És egy fontos plusz, az "egyablakos rendszer", vagyis a személyi számot, a lakcímkártyát és a személyi igazolványt az állampolgári eskütétel napján megkapják a "bevándoroltak". Aki járt valaha a bevándorlási hivatalban, a Váci úti ÁNTSZb en, a földhivatalban, a Bajza utcai OFFIban, az tudja, mit jelent ez a könnyítés! A változásokat az idegenrendészeti hatóságok 2006. január 1jétől alkalmazzák. Másik újítás a nemzeti vízum, amely külön engedély nélkül többszöri beutazásra és három hóna pot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosít. Munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más továbbképzési célú tartózkodásra azonban nem. A nemzeti vízum kérdéséről egyenként meg kell egyezni a szomszédos orszá gokkal, Szerbiával, Ukrajnával is. Utóbbi államtitkársága bejelentette, hogy az Európai Unió és Svájc állampolgárai szeptember 1je után is vízum nélkül utazhatnak Ukrajnába. Ezzel együtt tárgyalásokat folytatnak az ukrán állampolgárokat érintő uniós vízum rendszer enyhítéséről. Könnyítések ide vagy oda, a határon túl nem nagyon ünnepeltek. Mindenkinek tetszik a nemzeti vízum - kommentálták röviden. Csak csöndben jegyezték meg, hogy az ellenzék és a határon túli magyarok szervezetei is egyértelművé tették: bár a mostani lépéseket többékevésbé támogatják, nem mondanak le eredeti céljukról, a kettős állampolgárságról és az ezzel járó, Európára érvényes útlevélről. A különösen érintett két régió - Kárpátalja és Délvidék - képviselőit kerestük meg. Kovács Mi klós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az állampolgársági törvény módosítását nem kommentálta, ahogy mondja: ő azokért felelős, akik maradnak. A nemzeti vízummal kapcsolatban kifejtette: "Továbbra is kérdés, mi lesz Schengen után, azaz 2007ben. Ezt a problémát nem oldja meg a nemzeti vízum. Nincs egyértelmű és kiforrott álláspontja a magyar kormánynak. Emlegetik az újabb kishatárforgalom bevezetését. De az csak harminc kilométeres körzetben érvényes. A kiskereskedelmet valóban fenntartaná, de a kulturális kapcsolatokban puszta paródiává válhat, hiszen már Nyíregyháza sem esik ebbe a szűk zónába. A tényleges problémát csak a kettős állampolgárság oldhatja meg. Az összes többi csupán szenteltvízzel locsolgatás."
