Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
26 Olyan nagyon tömeges nem kell: 2002 is néh ány tízezer vokson múlott. Mesterkélt hipotézis. Nem mesterkéltebb, mint az a szélsőjobbon honos vélekedés, miszerint 2002ben Izraelből egyetlen napra hazareptetettek döntötték el a választás sorsát. A paranoia pártsemleges. A tételes jogba és a jogállam iság alapelveibe ütközik, hogy szegény, szerencsétlen sorsú embereket hazugságra kényszerítsen bárki is. Hazugságra? Persze. Csakis hazugsággal lehetne itt állandó lakóhely nélküli embereknek papíron állandó lakhelyet teremteni. A határon túli magyarok le gfőbb igénye, hogy magyar útlevélhez jussanak. Különösen a kárpátaljaiak és a délvidékiek számára lehet ez a megmaradás feltétele, hiszen Schengen miatt akár ötven euróig emelkedhet az egyszeri EUhatárátlépés az unión kívüliek számára. A kettős állampolgá rság tényleges előnyeihez képest a határon túli párttagság lehetősége elsősorban erkölcsi gesztus, hiszen törvényeink alapján csak magyar állampolgár választható párttisztségre. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem kíván és nem is fog pártpolitikai szerepet váll alni szomszédos országokban. Nem tart attól, hogy beindul a "ki tud több határon túli párttagot beszervezni" verseny? Kifejezetten örülnék, ha a magyar politikában nemes versengés indulna a határon túli magyarok segítése ügyében. vissza Lemondó hangulatban – Markó Béla vonzásról és választásról 168 Óra 2005/29 – Közélet Szerző: Buják Attila "Politikai lázban ég Románia" - írják a magyarországi lapok. Călin PopescuTăriceanu szűk többséget élvező jobboldali kormánya (ennek tagja a hatszázalékos RMDSZ) az igazságügyi reformcsomag alkotmánybírósági megvétózása után a hos szadalmas önlemondatás eszközéhez folyamodik. Mennek, hogy jöjjenek, mivel fölényesen vezetnek a történetének mélypontján (20 százalékon) álló posztkommunista ellenzék és az ultranacionalisták előtt. Közben a fél ország víz alatt áll, helikopterek mentik a lakosságot, szórják a fertőtlenítőszert, hordják a forralt vizet. És kezdődik a szokott hangvételű kampány. Őszig eltart. Sokak szerint a 2007es uniós csatlakozásnak lőttek. Mit tehet ebben a helyzetben az RMDSZ, amelyre Bukarestből (és Budapestről is) k omoly nyomás nehezedik. (Lásd interjúnkat Németh Zsolttal, a Fidesz "Erdélyfelelősével".) A román kormány miniszterelnökhelyettesét, az RMDSZ elnökét szerzőnk kérdezte. A magyar olvasó nem lát bele a romániai pártviszonyokba. Annyit viszont megért, hog y egy csatlakozás előtt álló ország presztízsének nem tesz jót a túlzott pártaktivitás. Így van. Az új elnök már az őszi választások után szorgalmazni kezdte az előrehozott választásokat, a biztosabb többség végett. Az RMDSZ akkor úgy döntött, hogy - bár a z előző ciklusban a szociáldemokratákkal állt koalícióban - változtat. Az egyik ok épp az volt, hogy elkerüljük az azonnali új választásokat. Az is számított, hogy az új kormány gazdaságpolitikája közelebb állt hozzánk, de tagadhatatlan: fontos szempont vo lt, hogy a győztesek új választást fontolgattak. Az RMDSZ feloldotta a dilemmát. Partnereik mégsem túl hálásak. Mondják: a mostani manőver egyik célja, hogy az államelnök megszabadulhasson a magyaroktól. Vagy csökkentse szerepüket. A partner, amelyet legk evésbé szeretnek: a Humanista (ma már Konzervatív) Párt névre hallgató alakulat. Velünk nagyjából azonos súlyú formáció. A közvéleménykutatók szerint semmi esélyük arra, hogy az előrehozott választáson bekerüljenek. Egyesek abban reménykednek, hogy megsza badulnak tőlük. És újratárgyalhatják a koalíciós szerződést önökkel. Az RMDSZ számára előnytelenebb feltételek mellett. Valószínűleg akadnak olyanok a jelenlegi koalícióban is, akik szabadulnának "a magyaroktól", és most úgy látják, van erre remény. Szeri ntem az államelnök nem tartozik közéjük, legalábbis nem adta jelét. De tény: vannak olyanok, akik szívesen kiszorítanának bennünket a kormányból, a koalícióból, még a parlamentből is. Ám ez hiú ábránd.
