Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
27 Azért elég bizarr: van egy ellenzék, amely durva kiro hanások közepette épp "önbuktatási" szándéka miatt támadja a Tariceanukormányt. És van egy "kormánypárti" államelnök, aki a lemondást szorgalmazza. Az ellenzék okkal fél az előrehozott választástól. Húsz százalék körüli eredménye nem túl reménykeltő. Ráad ásul belső harcok szaggatják. Még nem tudtak talpra állni. Nekik ez rosszkor jönne, ezért ingerültek. Érdekes módon nem tart a választástól az ultranacionalista NagyRománia Párt. Nekik - mint általában a szélsőséges pártoknak - most sincs veszítenivalójuk . Partnereink (a demokraták és a liberálisok) nyerhetnek ugyan valamit, de annyit nem, hogy ez a hercehurca megérje. De persze veszíthetnek is. Mert két érv áll egymással szemben. Az egyik, hogy az igazságügyi reformcsomag alkotmánybírósági megvétózása (a testület még Iliescu embereiből áll) lehetetlenné teszi, hogy Romániáról kedvező országjelentés szülessék. A csatlakozás elmaradhat. A másik: a kormányválság hiúsítja meg az integrációt. A veszteség valóban nagyobb lehet, mint a mandátumnyereség. De már - úgy látszik - késő. A miniszterelnök le fog mondani, a kormány ügyvezető kabinetté alakul. Politikailag a szó szoros értelmében katasztrofális pillanatban, akkor, amikor országszerte hatalmas árvíz pusztít. Miközben az emberek azt látják: Bukarestben az urak alkotmányos pókerjátszmákkal szórakoztatják egymást. Azt látják, hogy veszekedünk. A többség nem is érti, mi baj az igazságügyi reformmal. Ugyanis szó sincs arról, hogy a reform leállna, s emiatt 2007 januárjában ne tudnánk belépni az unióba. Van más , fontosabb szempont is. A nyugat hangulata. Az uniós alkotmány bukása, a költségvetés válsága után egyre többen mondogatják: h alasztani kéne azt a bővítgetést. Magam is gyakran mondtam: Romániának most nagyon jó tanulónak kell lennie. Nem szabad ürügyet adni arra, hogy belénk kössenek. Az előrehozott választás azt jelenti, hogy energiáink jó részét a kampány köti le. Igaz, kijöhe tünk jól is az ügyből, ha megerősödik a koalíció. De rosszul is. Mert a közvéleménykutatás tiszteletre méltó módszer, de nem választás. Vezethete a válság odáig, hogy október 16áig az ügyek drámai módon megfordulnak? A kormány letornázza derekas többsé gét, és a szuronyokba menetel. Szerintem egykét politikus máris beleszaladt a késbe. Ám a koalíció egésze nem. Marad tartaléka. De ha engem kérdez: túl jól nem jövünk ki belőle. Mindez magyarázza, hogy az RMDSZ miért fogadta olyan hűvösen az önbuktatást. Ön mondta: nincs is kormányválság. Csinálunk magunknak? Egy kormány akkor mondjon le, ha végképp nincs a gondokra válasza. Ha nem tudja kormányozni az országot, vagy ha - többszöri kísérlet ellenére - nem képes összehozni a szükséges parlamenti többséget. Erről azonban szó sincs. Van egyfajta konfliktus a régi kormányhoz közelebb álló alkotmánybíróság és a koalíció között egy fontos törvénycsomag ügyében. De ezt - jó, ha látjuk! - az előrehozott választás korántsem oldja meg. Hiányzott ez az RMDSZnek? A legkevésbé sem. Ősszel rendkívüli energiát áldoztunk arra, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarságot. Kezdhetjük elölről. A lemondás hosszadalmas procedúra lesz. Október közepe előtt nem is alakul új kormány? Sőt nem is október közepéig. Ha akkor meglesz is a választás, még időbe telik a kormányalakítás. Ebből új kormány novemberig nem lesz. Persze Romániában komoly hatáskörük van az ügyvezető kormányoknak is. Nem hozhatnak - mondjuk - sürgősségi kormányrendeleteket, de másban ütőképesek. Dolgozhatnak. Nyilv án gyengülnek politikailag, mert mindenki tudja, hogy a mandátum pár hónapra szól. Az RMDSZ borotvaélen táncol, a bejutási határ körül lépeget. Mi az oka? A közöny, a demográfiai viszonyok alakulása, a kivándorlás? Vagy a helyi magyarmagyar háborúság? Tő késék, Szász Jenőék fellépése? A magyarság arányszáma Romániában ma már hét százalék alá csúszott. Kilencről mentek le.
