Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
25 túliak érdeke. Például azzal, hogy egy a határon túliaknak kedvező döntés hogyan befolyásolná az itthoni életszínvonalat. A bal olvasata: segítjük mi a kintieket nyelvük, kultúrájuk megőrzésében, a szülőföldön maradásban, de számunkra azok az elsők, akik itt fizetnek adót. És éppen azáltal csillapítjuk a konfliktusokat, hogy csak végső esetben szólunk bele egy szomszédos állam ügyeibe, nem fordítunk szembe egy másik nemzetet, egy másik kormányt a saját magyar kisebbségével. Kétségtelen, amikor a Fidesz ilyen kérdésekben megnyilvánul, mindenekelőtt a határon túli magyarok szempontjából fogalmazza meg nézeteit. Az MSZP pedig a szomszédos kormá nyok prizmáján szemléli a problémát. A kérdés tehát az, hogy a határon túli magyarok inkább szomszédos államok polgárai, vagy inkább magyarok. A szocialisták és köztünk jelentős a hangsúlybeli eltérés. Csak arra akarom rábírni, hogy kimondja: egyik oldal sem nemzetáruló, egyik álláspont sem ördögtől való. Egyik sem ördögtől való. De ettől még a határon túli magyarok igénylik, hogy hozzájuk mindenekelőtt magyarként viszonyuljon a magyar állam. Az ő sorsuk része a magyar jobboldal identitásának - december öt ödike e téren jelentős szociológiai hozadékkal járt számunkra. Meggyőződésem, hogy külpolitikát kell csinálni a kisebbségpolitikából. Sokszor említi a bal, hogy kormányon önök is elutasították a kettős állampolgárságot. És ha tavaly Orbán nem támogatta vo lna egy a jobbon is "semmit érő" szervezetnek tartott alakulat népszavazásideáját, kizárt, hogy összejön a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás. Jó ötlet volt a népszavazásig lavíroznia magát a magyar politikának? Ha lenne mód meg nem történtt é tenni a népszavazást, magam is annak pártján állnék. Jobb lett volna a magyarságnak, ha nincs december ötödike, de a Fidesz felelőssége ebben nagyon nehezen kitapintható. Tőkés László fogalmazott úgy, hogy ha bedobnak egy gyereket a mély vízbe, akkor kap álózni kezd. Kényszerhelyzetben voltunk, s megkerestük az egyetlen vállalható álláspontot. Amikor önök döntöttek, még csak bokáig ért a víz: megtehették volna, hogy tudomást sem vesznek a Magyarok Világszövetsége kezdeményezéséről. Talán nélkülünk is össz ejön a 200 ezer aláírás. Az lett volna a megoldás, ha a parlamenti pártok a népszavazás kiírása előtt közös választ találnak a kérdésre. A felelősség a kormányoldalt, elsősorban az MSZPt terheli. Ráadásul saját pártpolitikai érdekeiket is hibásan mérték f el, hiszen a határon túli magyarok körében a rendszerváltás óta nem tapasztalható "egységfront" állt föl a Gyurcsánykormánnyal szemben. A Fidesznek érdeke, hogy a magyar baloldal kikecmeregjen e helyzetből - készen állunk az egyeztetésre a kettős állampol gárságról. Debreczeni József politológus lapunkban nemrég beszélt arról, szerinte mi következhetne, ha Magyarország mégiscsak megadná az állampolgárságot a kintieknek. "A választójog első feltétele a magyar állampolgárság. A második az állandó, bejelentet t magyarországi lakhely. Ha az első megvan, a második, a polgári körök hálózatán könnyedén "beszerezhető". Mibe kerülne, hogy több tízezer lelkes polgári köröshöz bejelentsenek egyenként 510 határon túlit? Csupán szervezés kérdése." Vagyis, ha a Fidesz va lahogy keresztülveri az Országgyűlésen a kettős állampolgárságot, szerezhet akár néhány százezer rá voksolót is. Foglalkozott e lehetőséggel a Fidesz elnöksége, amikor a párttagság kiterjesztéséről döntött? Díjazom Debreczeni József fantáziáját, a paranoiá s gondolkodás magas szintű megnyilvánulása. Olyan elegáns volt eddig, kérem, ne rontsa el. Igyekszem... Akkor így: egy publicista számára nyilván elengedhetetlen, hogy egészen valószínűtlen forgatókönyveken is gondolkodjék. Így tényleg sokkal elegánsabb. Hol a hiba Debreczeni gondolatmenetében? Ott, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal. Jelenleg minimális az esélye annak, hogy bármelyik politikai erő kétharmadot szerezzen az Országgyűlésben - az állampolgársági törvény pedig csak kétharmaddal, vagyis konszenzussal változtatható meg. De hagyjuk figyelmen kívül ezt a szempontot. Mekkora a valószínűsége, hogy például a csíkcsicsói parasztok tömegesen jelentkeznek be, mondjuk, ötödik kerületi polgári körösökhöz?
