Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-02
10 balszerencsémre - újra valóra vál tak a prognózisok. Ez a játék a jövővel számomra az egyetlen értékes irodalmi játék, de mint minden játékot, ki kell csábítani az irodalomból, hogy játék lehessen. Ma már az irodalomban a homo ludens közhely lett, ami elkerülhetetlen annyi remekmű után. Me g azért is közhelyesedett, mert amint megpillantja a jövőt, akkor a jövőből azonnal múlt lesz. Manapság a képzelet hihetetlen gyorsasággal elkopik, egyszerűen banális valósággá konvertálódik. A Narancsban gyakorlom, illetve a Narancsból tanulom, hogyan kel l értelmezni a valóságot, mintha képzelet lenne, tehát ez a publicisztikába rejtező az antiirodalom számomra fontos és vonzó. - Az a hír járja, ír és sétál, sétál és ír. Új regény, a Schlemihl fattyúja. Lehet tudni róla valami közelebbit? Kilép az ismer ős körből? - Kilépek, hogy visszazuhanjak a közepébe. Kilépek, mert ezt a regényt képtelen vagyok Újvidéken írni, s kell egy bizonyos távolság, hogy érzékeljem a középpontot. Az én Schlemihlemnek nem az a gondja, hogy elveszti az árnyékát, hanem az, hogy sok árnyéka van, miközben az egyetlen távoli fényforrás alig pislákol. Ehhez viszont a két- illetve soklakiság tapasztalatai szükségesek, hogy leírhassam a sok árnyék zűrzavarát. - Ha becsúsznak könnyebb pillanatok, amikor az látszik, lehet normális, emb eri világ KeletEurópában, azonnal leveszem a polcról valamelyik kötetét, hogy a rend, a pesszimista világlátás helyrebillenjen. - Már az első regényemet, az Egy makró emlékiratait azzal marasztalták el, hogy pesszimista és, úgymond, a fekete hullámot ké pviseli. Újvidéken csak némi huzavona után adták ki, Weöres Sándor és Aleksandat Tišma buzdítására. Abban az időben már a párttitkárok feje felett szép absztrakt festmények csüngtek, ők már kedvelték a modern, de steril irodalmat. Az izmusok tobzódhattak, azzal a feltétellel, hogy ne okozzanak gondot. Szigorúan és ügyesen, mondhatnám azt is, hogy elegánsan irányított alkotószabadság kora volt ez. Minden puha volt, nyálkás, ragacsos és könnyen fertőző. A szocrealizmust a kumroveci pártiskola hallgatói is meg vetették, és a steril lombikirodalmat kedvelték. Nálunk ugyanis az államvédelmi hálózat tagjai nem az orosz, hanem az amerikai iskolába jártak. Erről puha pártvilágról érdesebb mondattal lehetett írni, tehát az irodalmi diskurzus is más utakra kényszerült, a mondatnak keményebbnek kell lennie, hogy ne olvadjon bele a kocsonyás masszába. Ám volt ebben némi komédia is. Pesszimizmus a komédiában, ez számomra majdnem normális attitűd. - Hónapokig az íróasztalomon hevert egy cédula, rajta egy Végelmondat, hog y alkalomadtán rákérdezzek, lehete így élni. A következőképpen hangzik: "Az újvidéki éjszakában a hárs édeskés és a vér nehéz illata keveredik össze." Most megkérdem: lehet? - Lehet. A minap hosszabb esti sétát tettem Újvidéken. A Sportcsarnokban éppen k önyvbemutató volt, onnan áradt ki a több ezer lélekszámot kitevő ujjongó tömeg, amely a hágai Nemzetközi Bíróság által a háborús bűnökkel megvádolt Vojislav Šešeljnek a nemzeti kérdésről szóló könyvének apológiáját hallgatta. Nálunk ugyanis a nemzeti kérdé sről szóló könyvek promóciójára úgy járnak a patrióták, mint Spanyolhonban a bikaviadalokra. Akik nem jutottak be, azoknak be kellett érniük két helyi televízió helyszíni közvetítésével. Ki meri mondani, hogy nincs konkurencia, két tévé biztosít helyszíni közvetítést egy könyvbemutatóról! Mindez az újvidéki polgármesterasszony védnöksége alatt történt. Ugyanakkor azonban a mediterrán szokásokhoz híven az első tavaszi napon, az emberek az utcai teraszokon üldögéltek, mondhatom, hogy derűs és vidám volt az él et. Mediterrán hangulat borult a városra, amelyben a bűn pornográf jelleget kap, a szépség durva lesz, a gonosz meg erotikus. Az ellentétek egymásba olvadnak, akárcsak a hárs édeskés és a vér nehéz illata. vissza • Onagy Zoltá n Barroso: szétverhetik az Európai Uniót a britek és a franciák ellentétei London több segélyt adna az új tagállamoknak Halottnak nyilvánította a föderális Európa eszméjét a brit EUelnökség első napján a brit külügyminiszter, a brüsszeli EUbiz ottság elnöke ugyanakkor igen indulatosan óvta az uniós vezetőket, hogy rájátsszanak a nacionalista érzelmekre. José Manuel Barroso arra is figyelmeztetett, hogy a francia – brit ellentétek szétverhetik a közösséget.
