Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-02
11 Jack Straw külügyminiszter a BBC rádi ónak tegnap azt mondta: el kell fogadni, hogy az Európa jövőjére kidolgozott eredeti terv, amely a föderális Európa létrehozását célozta, halott. Ez volt az egyik üzenete az uniós alkotmányra a franciaországi és a hollandiai népszavazásokon kimondott nemne k is – tette hozzá. A miniszter ismét elmondta: egyetért a "szociális Európa" fenntartásával, de ha ennek következménye húszmillió munkanélküli, akkor irányt kell váltani. Az EU jövőjéről főleg London, illetve a francia – német szövetség között folyó vitána k ez a központi eleme. Párizs és Berlin rendre azzal vádolja a brit kormányt, hogy angolszász mintájú szabadkereskedelmi övezetté redukálná az Európai Uniót, elhagyva a szociális elemeket. Straw tegnap közölte: a mind szorosabb unió gondolata abban az ért elemben megkérdőjelezhetetlen, hogy kívánatos az egyes tagországok egyre szorosabb együttműködése. Azt azonban, hogy a független nemzetállamokra épülő európai demokráciákról a hangsúly áttolódjék valamiféle európai föderális szuperállamra, aligha fogadnák el bármelyik tagországban is – tette hozzá. Tony Blair tegnap bejelentette, hogy az ősszel informális csúcsot tartanak NagyBritanniában, és megvitatják az EU jövőjére vonatkozó elképzeléseket és a brüsszeli bizottság addigra elkészülő elemzését az európa i szociális modell fenntarthatóságáról. A brit kormányfő közölte: mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végére megszülessen az egyezség a következő hétéves költségvetésről, de nem tudja, hogy ez sikerüle. Barroso, a brüsszeli bizottság elnöke – aki a biztosokkal együtt érkezett Londonba a brit EUelnökség nyitányára – ugyancsak a BBCnek igen indulatosan azt mondta: meg kell mondani a tagországok vezetőinek, hogy "hagyjanak fel a nacionalista retorikával, mert az nem vezet sehova". Teljes képtelensé gnek nevezte, hogy egyes uniós vezetők "Győztem, én voltam a legjobb és a legszebb Brüsszelben!" felkiáltással állnak ki választóik elé. A brit elnökség tegnap közzétett részletes programjában egyébként az szerepel, hogy a felzárkóztatási támogatásokról s zóló fejezetet úgy kell átalakítani, hogy az új tagállamoknak több jusson a jelenlegi javaslatnál – a régiek kárára. vissza • MHösszeállítás Az identitásválasztás kényszere Megvallani vagy nem megvallani? Sokak szám ára ez lesz a kérdés, ha a jogszabály a jelenlegi formában lép hatályba A kisebbségi önkormányzatok választásával kapcsolatos jogszabályok módosítása vegyes fogadtatásra talált, jóllehet egyelőre a módosításokat ki sem hirdette az államfő, ehelyett meg küldte azt az Alkotmánybíróságnak. Egyet biztosan állíthatunk: Mádl Ferenc – tegyük hozzá: nem először – bölcsen járt el. Ezzel ugyanis megnyílt annak lehetősége, hogy az AB (na persze, ha akarja) elmerengjen mindazokon a kérdéseken, melyeket az ügy felvet . És akad néhány. Azt például le kell szögezni, hogy a kormány – ugyancsak nem először – egy kiemelkedő fontosságú jogszabályt úgy próbált meg keresztülvinni, hogy egyrészt elmulasztotta a tervezet szélesebb körű egyeztetését, vagy legalábbis vitára bocsát ását (ami nem kegy, hanem kötelesség, hiszen a jogalkotásról szóló törvény ezt kifejezetten előírja), másfelől pedig nem vizsgálta meg kellő mélységben azokat a lehetséges alkotmányos buktatókat, amelyeken adott esetben az egész joganyag elvérezhet. A jel enlegi módosításnak két igazán neuralgikus pontja említhető: az úgynevezett kisebbségi választói jegyzék, illetve a kedvezményes mandátumszerzés kérdésköre. Foglalkozzunk itt most az előbbivel, a választói jegyzékkel. A helyzet ugyanis az, hogy ennek beve zetéséhez némiképp át kell alakítani a hatályos szabályokat. A jegyzék összeállítását, mint közigazgatási aktust, a hatályos jogszabály, nevezetesen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (kisebbségi törvény) 7. paragrafusa nem is tenné le hetővé, így azt a jelenlegi módosítás átalakította. Még akkor is, ha a választói jegyzék ténylegesen a választási eljárásban mutatkozik meg – amint a helyi választási iroda vezetője összeállítja azt a listát, amelyben egy adott kisebbség jelöltjeire szavaz ni jogosult választók szerepelnek. A jogszabálytervezet kizárja, hogy valaki több "listára" jelentkezzen, ami ésszerűnek tekinthető ugyan, ám ellentétben áll a kisebbségi törvény kettős vagy többes kötődés lehetőségét kinyilvánító szabályával. A kisebbség i törvény említett passzusa (amely, ismét hangsúlyozom, még hatályban van) egy (vagy több!) kisebbségi csoporthoz való tartozás vállalását és ennek kinyilvánítását "az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen jogának" tekinti. Nyilatkozatra senki sem kötele zhető. A joghely világosnak látszó értelme valahol ott kezd cseppfolyóssá válni, amikor a szabad identitásválasztás, illetve az identitás szabad vállalásának kérdéseit kezdjük el feszegetni. Jómagam e vonatkozásban (többek között) Kaltenbach Jenő álláspont ját tartom elfogadhatónak, ő nem a szabad
