Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
22 értelemben a bosszú követte, hiszen a Fidesz sem kormányzati ideje alatt, de még ma sem támogatja a Patrubány vezette Szövetséget. De ellenséges a magatartás a volt elnök, Csoóri Sándor és körének részéről is. Ezeket a jelenségeket nem részletezem, a médiákban eleget lehetett hallani az MVSZ és elnöke ellen indított támadásokról. Most csak annyit jegyeznék meg, hogy nemcsak szomorú, de szégyenletes, hogy a magyarság milyen bután, önpusztító erővel intézi vi tás ügyeit. A megválasztott Patrubánynak lehetnek hibái, lehet, hogy a 15 milliós magyarság találna megfelelőbb, talán szélesebb körű szimpátiát élvező személyt, de Patrubány megválasztása legitim volt, és az utóbbi évek azt bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére a jelenlegi elnök elvégzi munkáját. Tudvalevő, hogy a Magyarok Világszövetsége civilszervezet, és mint ilyen, nem feltétlenül szükséges, sőt néha nem is ajánlatos a napi politikával foglalkoznia. A politikai kérdésekkel való aktív foglalkozás a le gtöbb esetben erős vitákat, és ahogy a példák mutatják, a Szövetségen belül sérelmeket, törést és csoportokra való szakadást eredményez. A nyugati magyarság körében ezt a véleményt úgy fogalmazta meg, hogy a Világszövetség maradjon szolgáltató szervezet a világon szétszórtan élő magyarság számára, információs központ, mely minden ajánlatot és sérelmet összegyűjt, majd lehetőség szerint orvosolja, de a Közgyűlés ne legyen „pótparlament”, ahol a nemzet egészére vonatkozó politikai döntések születnek. Negyven évig élt a magyarság olyan rendszerben, mely mindent előírt, rendszabályozott, és nemcsak ellenőrizte, de rá is kényszerítette akaratát a polgárokra. 15 éve, hogy „felszabadultunk”, de a zsigerekben mélyen még ott gyökeredzik a beteg múlt, a rossz beidegző dés és az ebből eredő hibás lépések. Ezt egyaránt érezzük az ún. bal- és a jobboldal politikájában is. Magyarországon ma mindenki, aki politizál, azt hiszi, hogy csak neki lehet igaza, a többiek, legjobb esetben szamarak. A Magyarok Világszövetségére szük ség van! Számukra a túlélést, elsősorban a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket biztosítani kell, ez a mindenkori kormányok feladata. Az MVSZ ma kétségtelenül válságban van, és összmagyar igyekezet szükséges, hogy ebből a válságból kimentsük, hiszen a Világszövetség nem egykét „politizáló” akarnoké, hanem a nagyvilágban szétszórtan élő magyarságé, akik a Szövetségen keresztül szeretnének kapcsolatot teremteni, barátkozni, egymást segíteni, a magyarság ügyét előrevinni. Ha a mindennapi politikában ne m is sikerül, de legalább a Világszövetség munkájában lássunk igazi együttműködést magyar és magyar között, függetlenül társadalmi helyzetüktől, politikai meggyőződésüktől. Ebben a közös munkában testvériesen együtt kellene munkálkodjon a nemzetiesen gondo lkodó magyar a liberálissal éppen úgy, mint a magát szociáldemokratának valló magyarral. Ne felejtsük el, hogy éppen a sajnálatos történelmi események miatt szétszóródott magyarság másképpen gondolkodik Amerikában, másképpen az EU országaiban és egészen má sképpen a Kárpátmedencében. Ez a különböző gondolkodási mód megnyilvánulhat ellentétes politikai vagy társadalmi kérdésekben, de nem zárhat ki egy eredményes együttműködést magyar és magyar közt, főleg azért nem, mert összmagyar érdekekről van szó. Nem so rolom az eredményeket, nem sorolom a hibákat, mindkettőből akad elég, de azt ismételten hangsúlyozni kell, hogy a Magyarok Világszövetsége közel hét évtizedes történetének legnagyobb válságát éli. Ebből kilábolni csak akkor lehetséges, ha a jelenlegi vezet őség békejobbot nyújt mindenki felé, és igyekszik mindhárom régió képviselőit bevonni egy közös újjászervezési munkába. Megjegyezendő, hogy a Nyugati Régió együttműködése nélkül a Szövetség munkája nem lehet teljes, súlyos hiba volna, ha a nagyon erős, jó munkájú amerikai magyarsággal nem jutnánk közös nevezőre. Hibás lépésnek tartom, hogy a Világszövetség a határon túli magyarok kettős állampolgársági ügyét népszavazásra vitte. Az első félidőt megnyerték ugyan, hiszen több mint 300 ezer magyar aláírásával támogatta a népszavazási szándékot, de a december 5. utáni események azt bizonyították, hogy a lépés veszélyes indulatokat szült, rossz hangulatot teremtett, és gyakorlatilag semmi eredménye nem volt. A kérdés még politikusaink számára is bonyolult, a leg nagyobb részben tájékozatlan átlag magyar erről nem tud dönteni. Szerencsés fordulat volna, ha a Szövetség belátná tévedését, és más taktikával igyekezne a kettős állampolgárság kérdését napirenden tartani. A világot ma elsősorban a globalizáció veszélyezt eti. A világ magyarságára ez a veszély hatványozott, hiszen szétszórtan élünk. A globalizáció, tudjuk, nemcsak a gazdaságot befolyásolja, kultúránkat és hagyományos értékrendünket is bekebelezheti. A Magyarok Világszövetése eredményesen tudna védelmi strat égiát kidolgozni a világon szétszórt magyarság globalizáció elleni védekezésére. Nem a politika, hanem egy erős és egységes civilszervezet fegyverével. Ezért a célért érdemes volna a Szövetséget minden magyarral kibékíteni, és egységessé tenni. Merre tart a Magyarok Világszövetsége? – tettük fel a kérdést az írás címében. Remélem, gondolataim segítenek, hogy a Szövetség a jövőben szerencsés, járható utat válasszon. Ez, azt hiszem, minden magyar kívánsága. vissza
