Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
23 Nyolcvanö t esztendős magyar gyászunk Kapu 2005. május • Szerző: Bakay Kornél Budapest főváros központi terén, a mai Szabadság téren 1945. május 1jén a kommunisták lerombolták az Ereklyés országzászló emlékművet, amelyet 1928ban állítottak fel egy olyan dombon, a melynek földjét Erdélyből, a Felvidékről, a Kárpátaljáról, Bácskából, Bánátból és a nyugati Várvidékről zsákokban hordták össze az emberek. A 20 m magas zászlórúd tetején egy esküre emelt kéz volt, az alján pedig ez a felirat volt olvasható: Tudd meg, óh e mber, e helyen nagyMagyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz. A zászlórúd tövében bronz turulmadár mellett két márványtáblán ez volt felírva: Magyarország helye a Nap alatt és A békeszerződések nem örökkévalóak ! 1945. augusz tus 14én a bősz bolsevisták, Vas Zoltánnal az élen, elpusztították az ugyanezen a téren felállított négy ún. irredenta bronzszobrot is. Ezek helyén áll ma is (! a szovjet megszállók emlékműve, jóllehet időközben mélygarázst építettek alá. Nem vitette el sem az Antall, sem az Orbánkormány. Sőt. Észak jelképe egy három méter magas nőalak volt, Hungaria megszemélyesítője, keresztre feszítve. Egy kuruc vitéz oltalmazta, a lábát egy tót fiúcska ölelte át. A gyönyörű szobrot Kisfaludy Strobl Zsigmond készítet te. Dél jelképe egy magyar férfiú volt, aki karddal és pajzzsal védelmez egy sváb leányt, lábuknál búzakévék hevertek. Szentgyörgyi István látványos alkotása volt. Kelet jelképe egy mezítelen, bilincsbe vert térdeplő férfialak volt, magához ölelve a magyar és az erdélyi címert, s akit Csaba vezér szabadít ki a rabságából. Pásztor János alkotása magával ragadóan fenséges volt. Nyugat jelképét Sidló Ferenc készítette el: egy kettős keresztes pajzsot kezében tartó ifjú ráborul a Szent Koronára, mellette a Turu lmadár, mögötte, kivont pallossal a magyar Hadúr. Ezt a négy gyönyörű szobrot 1921. január 16án, százezer ember jelenlétében avatták fel. Az ünnepi beszédet Zadravetz István páter mondotta. Most 15 évvel a kikiáltott ún. rendszerváltás után, azt kérdezzük magunktól: hogyan jutottunk idáig? Miért veszi körül népünket és országunkat több mint 1100 esztendeje súlyos ellenszenv? Mikortól akarták megsemmisíteni Magyarországot? De a legelső kérdés az: meg lehetett volnae akadályozni Magyarország feldarabolását ? Kiknek az érdeke volt Magyarország kivégzése? 1924. júliusában egy angol lap, a Saturday Evening Post már leírta az igazságot: „A békeszerződések KözépEurópát számos apró állammá darabolták fel. Ez siralmas következményekkel járt. KözépEurópában ma sok kal rosszabbak az állapotok, mint amilyenek a háború előtt voltak. A nemzetiségi szenvedelmek sokkal inkább lángolnak, míg a gazdasági (vízügyi) megfontolást teljesen figyelmen kívül hagyták. Kevés szerződést állapították meg ostobábban, mint a párizsit, a mellyel pedig a Dunamedencét akarták rendbehozni.” A többségi vélemény azonban továbbra is magyarellenes volt. Montefiore Mózes, szabadkőműves nagymester 1860ban azt mondta: „Magyarországot a galíciai zsidók könnyedén el tudják foglalni, mert magyar nép nincs és nem is volt! Csak az arisztokraták, a főpapok és a nagybirtokosok magyarok, a dolgozó nép szláv.” Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, H. Wilson 1920ban kijelentette: „A magyar népet fizikailag meg kell semmisíteni, mert Magyarország esetében az ezeréves birtoklás nem lehet jogcím, ha a birtoklás jogtalan volt.” Minden nagyhatalom megegyezett abban, hogy Magyarországot meg kell alázni, meg kell gyalázni, és véglegesen ki kell fosztani. Miért tettek így? Azért, mert a magyarság mindig idegen test v olt Európában. Magányosan, nyelvi és genetikai rokonság nélkül élt Európa kellős közepén. Valódi testvérei, igazi rokonai csak a letűnt népek között voltak: a szkíták, a szarmaták, a hunok, az avarok, a kazárok képében. Az ún. finnugor nyelvrokonság nem etnoge netikai rokonság s így ebből a szempontból semmi jelentősége sincs. Miért tudtunk mégis megmaradni 1100 éven át? A XVI századig azért, mert Magyarország mind lélekszámban, mind gazdasági, mind katonai erő tekintetében Európa jelentős országa volt, sőt bizo nyos évszázadokban vezető nagyhatalma. A török hódoltság után a nagyhatalmi státus megszűnt ugyan, de a rettenetes fogyás és pusztulás ellenére megmaradt népünk belső tartása, ereje és főként a hite, mert például a 150 éves török rabság időszakában jóformá n senki sem vette fel a megszállók iszlám vallását! A magyarság évezredek óta választott népnek tartotta magát, és küldetéstudattal érkezett Európába. Ezért ragaszkodott a múltjához, Szkítiához, Atillához, az avar örökséghez. Mi Kelet Népe voltunk, a közel múltig közvetítők a nyugati civilizáció és a kincses Kelet között.
