Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-25
8 felét területi listákon választják. A rendszer egyébként nagyon bonyolult, ám ez a választópolgár számára nem jelentkezne: ő a jelenlegive l megegyezően két szavazatot adna le. A szocialista elképzelés a közepes és a kis pártoknak kedvezhetne, mert annak ellenére arányosabb rendszert szülne, hogy megszüntetné a kompenzációs listát. A választási rendszerben nem lenne szükség a második fordulór a sem, emiatt jelentős, milliárdos megtakarítást lehetne elérni. Az egyfordulós rendszerben megszűnnének az eredményességi és érvényességi küszöbök. A mostani nyilatkozatok szerint az egyfordulós rendszert tartaná jónak az MDF is. Szerintük ugyanis ez nem csak olcsóbb lenne, hanem egyszerűbb és átláthatóbb is. A demokrata fórum viszont inkább a listás szavazást preferálja. A Fidesz pedig nyitott, és hajlandó vitázni a választási rendszer átlakításáról. A szabad demokraták múlt héten 200250 fős parlamentrő l beszéltek, és mint mondták, lépéseket tennének az arányosítás irányába. Később úgy részletezték javslatukat, hogy 152 egyéni választókörzet legyen és 98 listás helyre lehessen szavazni. Ez összesen 250 főt jelentene. A listás mandátumokat viszont a liber lálisok nem a jelenlegi szisztéma szerint osztanák el. Az MSZP korábbi javaslatához hasonlóan 290 fős Országgyűlést vetett föl, amelyben 145 egyéni és 145 listás hely lenne. A Fidesz korábban azt kezdeményezte, hogy 200250 fős legyen az Országgyűlés, és ezt továbbra is jónak tartják. Orbán Viktor pártelnök a múlt héten azt mondta, korábban már benyújtottak az Országgyűlésnek a parlament létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatot, amiből azonban nem lett semmi. A Fidesz 200 fő körüli parlamentet tartan a ideálisnak - mondta Orbán. Nem először van szó a kisebb parlamentről A kisebb parlament igénye a rendszerváltás óta visszatérő téma. A SZDSZ már az Antallkormány idején hangoztatta ennek szükségességét, 1996ban Horn Gyula miniszterelnök röppentette f öl, hogy mintegy 220250 fős parlamentet látna szívesen. Medgyessy 2001ben a választási kampányban létszámcsökkentésről és kétkamarás parlamentről beszélt, amit Orbán Viktor miniszterelnökként elutasított, de ő is kisebb, 180220 fős parlamentet látott vo lna szükségesnek. 19992000ben a Pokol Béla vezette eseti bizottságba már minden párt kidolgozott javaslatokkal érkezett, de a konszenzus hiánya miatt elmaradt a választójogi reform. Az SZDSZ egyébként az elmúlt tíz évben mindig a 250 fős létszámot javaso lta ugyanabban az elosztásban, mint most. A Fidesz a Pokolbizottságban előbb 276 fős Országgyűést látott volna jónak - 176 egyéni és 100 orsszágos listás mandátummal. A szocialisták akkor 304 fős parlamentet javasoltak - 152 egyéni és 152 területi listás hellyel. A Fidesz később 290re módosított - 152 egyéni és 138 listás hellyel , amibe az MSZP az egyeztetéseken belement, de azzal a kikötéssel, hogy a nagyobb arányosság érdekében 145 egyéni körzet mellett ugyanannyi listás mandátum legyen. Vagyis az MSZ P akkor ugyanazt javasolta, mint most. Tavaly már megindultak a négypárti tárgyalások a kisebb parlamentről. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök februári "országértékelő" beszédében három közjogi javaslattal állt elő. Köztük szerepelt, hogy csökkentsék az Országgyűlés létszámát. A volt kormányfő ezt takarékossággi okokkal indokolta. Az SZDSZ viszont mostani javaslatát azzal indokolta, hogy a létszámcsökkentés kapcsán fölszabaduló összeget hatékonyabb, színvonalasabb munkára, a képviselők mögötti szakértő i bázis kiépítésére lehetne fordítani. Medgyessy egyébként 250 fős parlament ötletét vetette föl, de később arról is beszélt, hogy szívesen vitte volna még lejjebb a honatyák számát. A 250 fős parlamentet tekintette azonban a racionális, még megvalósítható javaslatnak. Bár a kisebb létszámú parlament szükségességével ismét mindegyik párt egyetértett, a Medgyessyjavaslat nyomán megindult négypárti tárgyalások nem sokáig tartottak. Az eszmecserét hivatalosan elhalasztották. A Fidesz és az MDF ugyanis nem tar totta időszerűnek a problémát; a nagyobbik ellenzéki párt június 13a, az európai parlamenti választások, a kisebbik pedig május elseje, az uniós csatlakozás után tért volna vissza a témára. Tavaly is többféle ötlet volt A Fidesz egyébként tavaly a korm ánytól várta a megoldást: határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, melyben előterjesztést kértek a kabinettől. A határozati javaslat a képviselők létszámának 220250 főre történő csökkentéséről szólt. három fideszes képviselő - Kósa Lajos, Répás sy Róbert és Salamon László - által jegyzett javaslat indoklása szerint a "jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is". Előterjesztésük eg yébként szó szerint megegyezett a három képviselő által 1998ban benyújtott indítvánnyal, pusztán - értelemszerűen - a
