Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-25
9 dátumokat írták át a szövegben. A korábbi javaslat az Orbánkormánynak készült, de - mint ismert - annak idején sem csökkent a parlament létszáma. Az MSZP nem támogatta a fideszes elképzelést, mert az az arányosság csökkentésével járt volna, és az ellenérvek szerint emiatt a relatív többség az eddigieknél is könnyebben abszolúttá válhat. Egyébként az arányosság eddig is csak korlátozottan é rvényesült, hiszen 1994ben az MSZP a területi listás szavazatok nem egészen 33 százalékát kapta, a parlamentben viszont abszolút többséget szerzett. 2002ben az MSZP és az SZDSZ listán csaknem 48, a Fidesz és az MDF 41 százalékot kapott, ennek ellenére a parlamentben a kormányoldalnak alig egy százalékos a mandátumtöbbsége. Egy választási reformnál arra is figyelni kell, hogy jelenleg meglehetősen egyenlőtlen az egyes választókerületek népessége, amint arra a közelmúltban az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A választókerületek határainak átrajzolása viszont megváltoztathatja a politikai erőviszonyokat is, mert a négy eddigi választás tanulságai alapján könnyen megváltoztatható egyegy kerület politikai preferenciája. Így ennek kapcsán is mindenkép pen szükséges a pártok megegyezése, ami tovább nehezíti a választási reform megvalósítását. Jelenleg 176 egyéni körzetben lehet képviselői helyet szerezni, a 19 megyei és a fővárosi listán összesen 152 mandátumot lehet nyerni, ehhez jön még a kompenzációs (országos) lista 58 helye, amit a töredékszavazatok alapján osztanak szét az ún. D'Hondtmódszerrel. A magyar parlamentben 1989 óta ül 386 képviselő, a legenda szerint azért éppen ennyi, mert ennyi hely van az alsóházi ülésteremben. Wiener György MSZPs h onatya, alkotmányjogász azonban még tavaly cáfolta a közkeletű vélekedést, már csak azért is, mert épp mellette két üres hely is van, ahol a táskáját és kabátját tarthatja. Az igazi ok a '89es eseményekben keresendő. A háromoldalú Nemzeti Kerekasztal 374 fős országgyűlés mellett döntött (152 egyéni, 152 területi, 70 kompenzációs), ám az akkor hivatalban lévő Országgyűlés - a Kerekasztal megegyezései közül egyedüliként - nem ezt iktatta törvénybe. Huszonnéggyel megnövelték egyéni mandátumok számát, és 12ve l csökkentették az országos listás helyekét. Wiener szerint ennek magyarázata, hogy az MSZMP megszűnése után sok akkori képviselő nem lépett át az MSZPbe, és úgy vélte, egyéni körzetben, függetlenként bekerül majd az első szabadon választott Országgyűlésb e. Csak a 2010es parlamenti választásokon lépne életbe a választójogi reform - ezt javasolta az SZDSZ. Indoklásuk szerint így lehetne függetleníteni az ügyet az aktuálpolitikai megfontolásoktól. Tavaly a szocialisták is ugyanerről a dátumról beszéltek. A Fidesz viszont 2004ben határozati javaslatában úgy fogalmazott, hogy a parlamenti munka hatékonyságának növelése érdekében, a következő általános országgyűlési választásokon már egy kisebb létszámú, de a jelenlegi vegyes választási rendszernek megfelelő és annak arányait megőrző - 220250 képviselőből álló - Országgyűlést válasszanak. vissza Végstádiumba került az Európai Unió alkotmánya - B rüsszeli vélemények a válság okairól és a lehetséges megoldás módozatairól Népsza va 2005. június 25. Szerző: Kepecs Ferenc Az Európai Unió története a válságok története s egyáltalán nem a mostani a legsúlyosabb - mondta Brüsszelben egy uniós szeminárium résztvevőinek Albert Maes, a namuri egyetem professzora. A politológus kijelenté se három nappal a - költségvetési nézeteltérések miatt kudarccal végződött csúcsértekezlet előtt hangzott el. Vajon mit mondott volna, ha alkalmunk van az értekezlet után is megkérdezni? - Az EUnak az a baja, hogy nem "Európai Egyesült Államok" - vélte Maes professzor. - Tulajdonképpen könnyen azzá válhatna, de hát a tagállamok féltik nemzeti szuverenitásukat. Így aztán a Unió arra ítéltetett, hogy szüntelenül a közös érdek és a nemzeti érdek között egyensúlyozzon, amivel már be is van programozva a vál ság. A legjobb megoldások ezért sohasem lehetségesek, csak a kevésbé rosszak, melyek éppen ezért folyamatosan bírálhatók. - Például? - kérdeztük. - Például a szavazati arányok a Tanácsban - válaszolta a szakember - politikai okokból lehetetlen elérni, ho gy a németeknek akkora szavazati súlyuk legyen, mint amekkorát lakosságszámuk indokolttá tenne. Az Unió rossz imázsához ezen felül hozzájárul az is, hogy a nemzeti politikusok mindent, ami népszerű, saját érdemüknek tulajdonítanak, viszont mindent, ami nép szerűtlen brüsszeli előírásnak tüntetnek fel. Ami közönséges hazugság, hiszen az, amit Brüsszelen érteni szokás, vagyis a Bizottság, csak javaslatokat tesz és ellenőriz. Dönteni azonban mindig a tagállamok politikusai döntenek, köztük azok, akik azután az Unióra hárítják az ódiumot.
