Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
10 ellenté t ben nem ügydöntő, csak véleménynyilvánító - népszavazás eredményét, ha a részvétel elé ri a harminc százalékot. A kialakult helyzetben a hágai parlament nem ratifikálhatja majd az alkotmányt. Lapzártakor még sem Hágában, sem Brüsszelben nem reagáltak a vezetők arra, hogy a vasárnapi, franciaországi "nem" után az unió elődjét alapító hatos immár második tagja utasítja el az EUalkotmányt. Uniós politikusok előzőleg arról beszéltek, hogy a ratifikációs folyamatnak tovább kell haladnia. Brüsszeli megfigyelők viszont arra számítanak, hogy egyes tagállamok lefújják vagy halasztják a náluk tervez ett népszavazást. Immár gyakorlatilag kizárható az alkotmány újratárgyalása, esetleg átszabása. A dokumentum minden bizonnyal a "fagyasztóba" kerül. A mostani eredménnyel Jacques Chirac francia elnök mellett a hazájában igen népszerűtlen holland kormányf ő, Jan Peter Balkenende lépett elő a két hét múlva esedékes EUcsúcs főszereplőjévé - az állam- és kormányfők ezen dönthetnek a továbbiakról. Elemzők szerint a holland "nem" tábort is jelentősen motiválta a kormány általánosan gyengének tartott tevékenység e; csakúgy, mint Franciaországban. Hágában ugyanakkor nem lehet kormányfőváltással számolni. Ennek oka, hogy a holland alsóház 150 képvisel ő jéből csak 22 szavazna az EUalkotmány ellen: az ellentét nem a politika főszereplői, hanem az elit és a választók között feszül. A kormány nem is akart volna népszavazást - most első ízben rendeztek a királyságban országos referendumot , a törvényhozás kezdeményezte azt. Megfigyelők a pártok közös felelősségének tekintik a kuda r cot: a VVD liberális kormánypárt, ille tve az ellenzéki szocdem PvDA szavazótáborának több mint a fele a pártá l láspont ellen kívánt szavazni a felmérések szerint. A holland "nee" kétségkívül rontja a politikai légkört a további ratifikáláshoz. A következő népszavazás július 10én a luxemburgi lesz, márpedig a legfrissebb felmérések szerint az eddig igencsak EUbarát nagyhercegségben az elmúlt egy hónapban 13 százalékponttal (59 százalékról 46ra) csökkent az "igen" tábor aránya. JeanClaude Juncker, a tíz éve kormányon lévő, egyébként igen nép szerű keresztényszocialista miniszterelnök kilátásba helye z te lemondását a szerződés elvetése esetére. Kilépne a kormányból a Szocialista Munkáspárt is. Csak marginális pártocskák kampányolnak a "nem" oldalon. vissza EUveze tők: "megértettük a franciák és hollandok üzenetét" Borrell, Juncker és Barroso továbbra is optimista NOL • Népszabadság Online • 2005. június 2. „Tiszteletben tartjuk a holland szavazók döntését, miszerint - a franciákhoz hasonlóan - nemet mondan ak az A l kotmányos Szerződésre. Továbbra is meggyőződésünk, hogy az alkotmány által az Európai Unió demokratik u sabb, hatékonyabb és erősebb, és hogy minden tagállamnak meg kell hagyni a lehetőséget a véleménynyilvánítá s ra.” - tudatta az Európai Unió három l egmagasabb rangú vezetője szerdán este. Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, JeanClaude Juncker, az Európai Tanács (az Unió soros) elnöke és José Manuel Barroso, az EUkormány, az Európai Bizottság vezetője már akkor eljuttatta hivatalos közlemén yét a sajtóhoz, amikor a hollandiai referendum hivatalos eredményeit még be sem jelentették. Az exit poll alapján azo n ban már tudni lehetett, hogy az EUalkotmány ratifikációja Hollandiában súlyos vereséget szenvedett. „Kilenc tagállam ratifikálta a szer ződést, kettő elutasította, tizennégynek még nem volt alkalma véleményt nyilv á nítani. Az Elnökség úgy látja, hogy az Európai Tanács június 1617i ülésen kollektíven és alaposan kell elemezni a kialakult helyzetet.” - összegezte a történteket a három vezet ő. „Megértettük Franciaország és Hollandia polgárainak üzenetét az Európaprojektről: az európai intézmények me g hallgatják az uniós polgárok aggodalmait, és együtt dolgoznak azon, hogy kielégítő válaszokat tudjanak kínálni. Meggyőződésünk, hogy együtt, partnerségben, a nemzeti kormányok, az európai intézmények, pártok, a civil tá r sadalom konszenzusra fogunk jutni abban, hogyan haladjon tovább az Európai Unió közös identitása, céljai felé.
