Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-25
4 Cikkek: A csehországi Együttélés mozgalom sajnálko zik a prágai Benesszobor miatt Prága, 2005. május 24., kedd (MTI) - A csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő Együttélés Politikai Mozgalom s ajnálkozásának adott hangot kedden Eduard Benes egykori csehszlovák államfő és külügyminiszter prágai szobrának felállítása miatt. "Teljes mértékben egyetértünk a Cseh Püspöki Konferencia kitoloncolásokkal kapcsolatos nyilatkozatával, mely szerint az i gazságtalan kollektív bűnösség elve a bűnösök mellett az ártatlanokat is sújtotta" - olvasható az Együt télés nyilatkozatában, amelyet a mozgalom új elnöke, Kocsis László Attila bocsátott az MTI prágai irodájának rendelkezésére. Kocsis László Attila, a mozgalom egyik alapítója, korábban a magyar nemzeti szekciót vezette. Az Együttélés országos elnökévé idén májusban választotta meg őt a mozgalom kongresszusa Cesky Tesínben. "A püspöki konferencia nyilatkozatához hozzá kell tennünk, hogy magyar vonat kozásban az ártatlanok aránya összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a bűnösökénél, mégis valamennyien bűnhődtek. Eduard Benes ezért szeri ntünk nem érdemli meg, hogy szobra a cseh fővárost ékesítse" - mondta az MTInek Kocsis László Attila. Az Együttélés nyilatkozatában leszögezte, hogy megalakulásától kezdve, immár másfél évtizede következetesen foglalkozik a Benesdekrétumokkal. "A dekrétumok érvényességének felülvizsgálatával kapcsolatban mozga lmunk arra az álláspontra jutott, hogy olyan megoldást kell találni, amely a cseh közvélemény számára is elfoga dható lesz, s ugyanakkor megszünteti a dekrétumok máig érvényben lévő diszkriminatív hatását" - olvasható a d okumentumban. Kocsis László Attila emlékeztetett: az Együttélés 2004 áprilisában a legfelsőbb cseh vezetőknek írt levelében fejtette ki vélemény ét az Eduard Benes tevékenységét méltató, akkor elfogadott törvénnyel kapcsolatban, s azt javasolta Václav Klaus államfőnek, hogy ne írja alá a jogszabályt. Az Együttélés mozgalom most elfogadott új programja egyebek között azt is tartalmazza, hogy köv etelni kell azon elnöki dekrétumok hatályon kívül helyezését, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapulnak. A mozgalom magyar nemzeti tagozata az idén nemzetközi kerekasztalbeszélgetést tervez a Benesdekrétumokról cseh, magyar, lengyel és szlovák történé szek, politológusok, politikusok és újságírók részvételével. A Benesdekrétumok alapján a II. világháború után Prága kollektív háborús bűnösnek nyilvánította a csehszl ovákiai német és a magyar kisebbséget, megfosztotta őket állampolgárságuktól, s elko bozta vagyonukat. Mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A hatóságok ezután mintegy 44 ezer szlovákiai magyart csehországi munkaszolgálatr a kényszerítettek. Többségük azonban később visszatért szülőföldjére. Jelenleg Csehországban mintegy 15 ezer ember vallja magát magyarnak, de ők már a későbbi időkben, önként esen kerültek az egykori Csehszlovákia nyugati felébe, elsősorban a jobb érvé nyesülés, munka, egyetem miatt. vissza A pozsonyi Pravdában megjelent írás szerint a szlovákiai magyarokat Magyarország lenne hivatott kárpótolni Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. május 24., k edd (MTI) - Az 1947es békeszerződés és az abban vállalt kötelezettségei alapján Magyarország lenne köteles kárpótolni a Benesdekrétumok nyomán károsult szlovákiai magyarokat, nem pedig az akkori csehszlovák állam, illetve annak jelenlegi utódállamai, Szl ovákia és Csehország - írja Jozef Bena, a pozs onyi Komensky Egyetem jogtörténeti tanszékének vezetője a pozsonyi Pravda című újságban kedden megjelent cikkében. Jozef Bena elismeri ugyan, hogy a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztásá t és az ezzel járó vagyonelkobzásokat is törvényesítő Benesdekrétumoknak "súlyos jogi vonzatai" voltak, de azt állítja, ez csak azokra vonatkozott, akik az akkori Csehszlovákia, valamint polgárainak élete, vagyona és szabadsága elleni bűnte tteket követtek el. Azt írja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának állításaival ellentétben ugyanez nem vonatkozott a köztársasághoz lojális polgárokra és a nemzetiségek egészére. "Büntetőjogi felelősséggel csak az eseti elítéltek, tehát a bűnözők tartoztak, függetlenül attól, hogy milyen ne mzetiségűek voltak" - fogalmaz az elsődlegesen vagyonjogi vonzatokat tárgyaló Bena, aki - mint írja - "az 1947es békeszerződés Magyarországot, a vesztes agresszort arra kötelezte, hogy a győztes államoknak maradéktalanul
