Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-25
5 visszaszolgál tasson minden jogtalanul megszerzett értéket, így a Szlovákia délvidékének megszállása során me gszerzetteket is". Szerinte "Budapest egyetértett azzal, hogy a béketeremtő államoknak joguk van +elkobozni, megtartani, felsz á- molni, vagy egyéb módon rendel kezni+ Magyarország, vagy a magyar illetőségűek, így azon magyar nemzetiségű délszlovákiai illetőségűek vagyonával is, akik a szlovák területek megszállása alatt (19381945) magyar állampo lgárok voltak. Magyarország egyetértett azzal, hogy e vagyon felszá molása vagy felhasználása az adott győztes hatalom jogrendje szerint történik" - írja és aláhúzza, hogy ezt a jogrendet Eduard Benes csehszlovák elnök dekr é- tumai és az akkori Szlovák Nemzeti Tanács rendelkezései testesítették meg. "Jelenkori tekintetbe n azonban a békeszerződésbe foglalt nemzetközi jogi kötelezettségek a döntőek" - mutat rá, majd a békeszerződésből így idéz: "A magyar kormány kötelezi magát azon illetőségűek kártalanítására, akik e cikkely értelmében esnek majd vagyonelkobzás alá, és ezt a vagyont nem kapják vissza." Jozef Bena azt írja: "Nem tudni arról, hogy Budapest ezt a kötelezettségét teljesítette volna azokkal az állampolgáraival szemben, akik akkor, 1938- tól egészen 1948ig DélSzlovákiában éltek." Szónoki kérdésként felveti: "Le hetséges, hogy Bud apest ne tudna erről? És egyáltalán, számon kérike ezt Magyarországon az érintettek utódai?" "Vajon ki köteles kártalanítani azokat a magyar illetékességűeket, akik az agresszív HorthyMagyarország id ején a szlovák kisebbséget elnyo mták, fosztogatták, akiknek kártevéseiért maga a magyar kormány vállalt vagyo njogi felelősséget" - írja a baloldali lapban Jozef Bena, aki egyebek között még hozzáteszi: "Bonyolult nemzet a magyar. Saját történelmi lelkiismeretfurdalásának leküzdését mély történelmi sérelemérzete lehetetleníti el. Ezt azonban nem a trianoni trauma, hanem az 18481849től a magyar történelmi elitnek tulajdonítható jelenség, a sajátos nacionalista magatartásforma okozza. Ez a nacionalizmus azonban nem a nemzeti felszabadítás vezéres zméjeként, hanem nacionális történelmi elhajlásként" van jelen. A baloldali lap cikkírója végezetül arra emlékezteti olvasóját, hogy "az Európai Unió demokratikus és antif asiszta országainak közösségéhez egyként hozzátartozó magyarok és szlová kok saját önismeretük és múltismeretük által alakítják a jelent, egyszersmind az öngyógyítás" folyamatait is. vissza A román szenátus júliusig elfogadhatja a k isebbségi törvényt - Markó Béla Budapest, 2005. május 24., ke dd (MTI) - A román szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt - mondta kedden Budapesten Markó Béla, román miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke. "...van rá esély, hogy legalább az egyik házban mé g ebben a parlamenti ülésszakban (július elsejéig) elfogadha tják" - jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, hogy az alkotmány szerint a törvényt - amely húsz romániai etnikumot jelöl meg nemzeti kisebbségként - a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső s zót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó Béla közlése szerint a törvény - amelyet a kormány múlt héten fogadott el - része volt az RMDSZ és a kormányzó partnerei közötti koalíciós megállapodásnak, így ha lesz is vita róla a t örvényhozásban, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. A törvény többek között rögzíti a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát, így például a közszolgálati rádió- és televíziós adók kötelezettségét, hogy "megfelelő sugárzási i dőben országosan vételezhető műsorokat kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára". Markó Béla elmondta, hogy a törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s tula jdonképpen nem ütközik a román alkotmány azon para grafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. "Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam", még akkor se, ha ezt mondja az alkotmány - hangsúlyozta Markó Béla. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy miután a kisebbségi törv ény figyelembe veszi az Európai Unióban érv é- nyes szubszidiaritás és önkormányzatiság elvét, Románia 2007re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosítani azt. vissza A szlovákmagyar határ menti együttműködés re 600 millió forint Salgótarján, 2005. május 24., kedd (MTI) - A szlovákmagyar PhareCBC program keretében 600 millió fori ntot fordíthat 18 nyertes pályázó a gazdaságfejlesztésre a határ menti területeken. A legtöbb nyertes az északmagyarországi régióból került ki. A 600 millió forint elsősorban azt szolgálja, hogy a nyertesek kapcsolatokat, hálózatokat alakítsanak ki szlovákmagyar viszonylatban, és megalapozzák ezzel a későbbi befektetéseket - mondta Sa lgótarjánban a keddi ünnep é- lyes szerződéskötést követően Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke.
