Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-24
7 figyelmet helyzetükre, illetve leginkább ennek megoldatlan vonatkozásaira. A szóban forgó kisebbségek jogi státusa eltérő módon van szabályozva az egyes államokban - a kép a széles körű katalán vagy déltiroli aut onómiától a teljes jogfosztottságig terjed. Brüsszeli, kolozsvári és pozsonyi tudósítóink e sajátos problémák némelyikét vázolják fel bizonyos európai országokban. EU: nincs normarendszer Katalónia, Baszkföld, DélTirol, Korzika, Flandria és Vallónia, a svédországi Alandszigetek, a dán koronához tartozó Grönland: az európai autonómiák és a kisebbségi önkormányzatok tapasztalatai kerültek napirendre az Európai Parlament nemzeti kisebbségi pártközi csoportjának májusi ülésén. - Habár az EUnak nincs kiseb bségvédelmi rendszere, kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis találhatunk néhány szilárd fogódzót az európai uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzat ok és az önálló fejlesztésiközigazgatási régiók tulajdonképpen 8090%ban megvalósítják az autonómiát - nyilatkozta lapunknak Tabajdi Csaba szocialista euroképviselő, a fórum alapító társelnöke. A tanácskozáson Christoph Pan bolzanói professzor a délt iroli autonómia tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy a ma Olaszországhoz tartozó DélTirol látványos gazdasági fejlődése a széles körű autonómiának köszönhető. A II. világháború után még a legszegényebbnek számító térség mára Eur ópa egyik leggazdagabb régiójává vált. Előnyben a gagaúzok Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. május 24. A keleteurópai régióban élő nemzeti kisebbségek közül, törvénybe iktatott jogaikat tekintve, kétségtelenül a Moldova Köztársaság déli r észén élő gagaúzok vannak a legelőnyösebb helyzetben. A chisinaui parlament által ratifikált autonómiastatútumuk Európa egyik legkorszerűbb dokumentuma. A gagaúzok önálló törvényhozással, kormánnyal és bírósággal rendelkeznek. Egyebek mellett, amennyiben a z ország jelenlegi státusa megváltozna (Romániához csatlakozna, önálló államisága megszűnne stb.), a gagaúzoknak törvényben elismert joga a "külső önrendelkezés", azaz a területi elszakadás. Hozzájuk képest az ÉszakBukovinában (DélUkrajnában) vagy pedi g a szerbiai Timokvölgyben élő románok rendkívül kevés jogot kaptak identitásuk megőrzéséhez. Utóbbiak létét a szerb vezetés évtizedeken keresztül el sem ismerte. Nem fényes a helyzete a Bulgáriában élő török kisebbségnek sem. Bár pártjuk, mozgalomként, b ent ül a szófiai parlamentben, s a kormányt támogatja, iskoláik nincsenek, és a török nyelvet is csupán idegen nyelvként, fakultatív módon tanulhatják az iskolában. Ennél is rosszabb helyzetben vannak az országban élő muzulmán vallású bolgárok, akik a több ségi lenézés okán rendszerint arra kényszerülnek, hogy identitásukat eltitkolják. A leghátrányosabban azonban mindenképpen a térségben élő romák vannak megkülönböztetve, attól függetlenül, hogy Romániában, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában vagy pedig M oldovában élnek. Az utóbbi években ugyan Romániában beindult néhány roma iskola, és történt néhány próbálkozás társadalmi beillesztésükre, de a közösség hátránya mindmáig behozhatatlannak tűnik. Prága: ne kelljen könyörögni Népszabadság • Sz. J. P. • 2005. május 24. Csehország legnépesebb nemzeti kisebbségét a hivatalos népszámlálás adatai szerint a lengyelek alkotják 55 ezer körüli lélekszámmal. Döntő többségük az anyaországukkal határos északmorvaországi megyében, Cesky Tesín és Trinec környékén él. Tavaly óta még gyorsabban lehet átjutni az itteni határátkelőkön is, de korántsem mindenben idillikusak az állapotok. - Mostanság a kétnyelvű feliratok és a lengyel tannyelvű iskoláink megmaradásáért vívunk kemény harcot. Megalázónak tartjuk, hogy ol yasmikért kell gyakran megalázkodva, hivatalok sokaságában kilincselve könyörögnünk, amit számos uniós országban alanyi jogon megadnak - nyilatkozta Józef Szymeczek, a Csehországi
