Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-24
8 Lengyelek Kongresszusának elnöke. Példaként a kétnyelvű hivatali feliratokat említette: - Számos országban kötelező a kétnyelvűség azokon a településeken, amelyeken a nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Csehországban is érvényesíthető ez a jog, ám csak akkor, ha ezt a lakosság egyötöde kéri. Ezt a feltételt sértőnek tartjuk - mondta. A mielőbbi európai megoldást a prágai kormánytól várják. Miként a lengyel tannyelvű iskolák gondjainak rendezését is. Ruszinukrán ellentétek Népszabadság • Sz. J. P. • 2005. május 24. A rendszerváltásig Csehszlovákia k edvezményezett nemzeti kisebbsége szerepében jórészt a keleti országrészben, illetve a Pozsonyban élő ukránok sütkérezhettek. Elsősorban Vasil Bilak ideológiai párttitkár és más, ugyancsak ukrán anyanyelvű kommunista potentát jóvoltából. A rezsim összeomlá sa és az ország kettészakadása után azonban a helyzetük gyökeresen megváltozott. Többek között azért is, mert színre léptek a szovjet mintára évtizedekig a keleti végeken is elhallgattatott ruszinok, akiket évtizedekkel ezelőtt a pravoszláv egyházba kénysz erítettek. Valóságos vallásháborúk lángoltak fel a kilencvenes évek elején; a görög katolikus valláshoz visszatért hívők megostromolták elkobzott, többségükben műemléknek számító fatemplomaikat. Csáky Pál, a kisebbségi kérdéseket felügyelő pozsonyi kor mányalelnök igyekezett csitítani a hívőket és a két egyház egymással torzsalkodó méltóságait. Villongás tört ki a két értelmiségi csoport között is. Főleg azután, hogy megalakult a Ruszin Újjászületés Társasága. A szlovákiai ukránok több vezetője nem ismer te el sem őket, sem irodalmivá emelt anyanyelvüket, sem pedig a ruszin nemzeti kisebbséget. Indulataikon kívül az a pragmatikus ok késztette őket erre az álláspontra, hogy mind kevesebb állami támogatást kaptak, mert a változatlan keretből a ruszinok igény eit is ki kellett elégíteni. Ján Laba, a Szlovákiai Ukránok Szövetségének elnöke vallási és nemzetiségi elnyomást emleget, amelyet szerinte az anyaországból tétlenül szemlélnek. vissza Párizsban bukhat az EUalkotmány Né psza badság • Petőcz András József • 2005. május 24. A francia nem megmenti Európát - állítja az uniós alkotmányt ellenzők egyik gyakran használt transzparense Franciaországban öt nappal az Európai Unió alkotmányos szerződéséről szóló népszavazás elő tt erősen megosztott a közvélemény. A részvétel várhatóan nyolcvan százalék fölött lesz. Ha hinni lehet a felméréseknek, nem áll jól az alkotmány francia jóváhagyásának ügye, jelenleg 52%kal a nem vezet. Daniel CohnBendit, egykori 68as francia diákvez ér már meg is előlegezi az alkotmány bukását, oka szerinte a "Chiracféle képmutató politika és a különc szocialista politikus, Laurent Fabius hazugsága". Ha valami újat nem tud produkálni az igentábor, akkor kevés az esélye, mert a szavazók egy része m ég mindig a kormány elleni tiltakozásra készül, remélve, hogy az alkotmány elvetésével Chirac elnököt, illetve miniszterelnökét, Raffarint buktatja meg. Az öszszes nagy szakszervezet az alkotmány ellen mozgósít. Raffarin kormányfő népszerűsége alig 21 po ntos, már a kormányoldalon is arról beszélnek, hogy bármi lesz a népszavazás eredménye, neki mennie kell. Ő maga kijelentette, hogy nem ragaszkodik a hatalomhoz. Az alkotmány hívei még nem adták fel, az utolsó héten Lionel Jospin, korábbi szocialista pár telnök és kormányfő újból megszólal a közszolgálati televízióban, a megszólalásai mindig hoznak néhány százalékpont szavazatot. Chirac is beszélni készül, harmadszor a kampány során. Kérdés, vane új mondandója. Ha ugyanazt ismétli, mint eddig, az nem hoz szavazatot, csak visz. Az ügynek mindenképpen komoly hatásai lesznek a francia belpolitikában, sőt. Bármi lesz vasárnap az eredmény, ahogy azt Yves Thréard, a Le Figaro című lap főszerkesztőhelyettese írta, "mindenképpen új korszak kezdődik május 30án, a z unió alkotmányának népszavazása után Franciaországban".
