Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
10 ember barátjának vallhatja magát, és - amire büszke - ezt a barátságot azok el is fogadják. Putyin elnök üzenetéről annyit mondott, hogy az személyes hangú köszöntés, politikai tartalma n incs. A kitüntetést Mózes György nyugállományú ezredes, Berlin ostromának résztvevője, Katona Gyula, a Vörös Hadsereg veteránja, Barta Istvánné és Marosi Béla, az orosz hadiipar akkori dolgozója, illetve Nagy László ellenálló is átvehette a fogadáson. V arsó igazságot akar Népszabadság • MTI • 2005. május 10. A lengyel kormány azzal a világos elvárással tekint az ENSZközgyűlésnek a második világháború évfordulójával foglalkozó hétfői ülése elé, hogy annak résztvevői - főként Vlagyimir Putyin orosz elnök képviselője - ítéljék el a náci Németország és az akkori Szovjetunió között létrejött paktumot - közölte New Yorkba utazása előtt Varsóban a lengyel külügyminiszter. Adam Rotfeld a közgyűlésen beszédet mond, s rajta kívül felszólalnak az Európai U nió képviselői és az orosz elnök küldötte is. - Lengyelország nem szándékozik mérleget vonni az okozott veszteségek között, de az oroszlengyel megbékéléshez szükség van az igazság kimondására. vissza Mindszenty József és a beneši dekrétumok Harminc éve, 1975 május 6án hunyt el Mindszenty József hercegprímás. Ebből az alkalomból közöljük Janek István történész, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának tanulmányát Mindszenty József mélyen átérezte a magyarok helyzetét Csehszlovákiában. Esztergomi palotájának ablakából naponta látta a túloldalon élő magyarok meghurcolását és jogtipró kitelepítésüket. Rendszeresen kapott jelentéseket a szlovákiai magyarok sérelmére elkövetett atrocitásokról. A hercegprímás, aki korábban tiltakozott a zsidók deportálása valamint a magyarországi németek és a civil hadifoglyok Szovjetunióba hurcolása ellen, a felvidéki magyarok kollektív büntetésének ezt a formáját sem tudta elfogadni, és megpróbált fellépni leállítása érdekében. Be adványokkal fordult a magyar és a csehszlovák kormányhoz, ezeken túlmenően pedig a nemzetközi sajtót is rendszeresen tájékoztatta az eseményekről. Úgy vélte, hogy a Szovjet megszállás miatt elnémított alkotmányos tényezők helyett neki kell szót emelnie min den jelentősebb magyarokat érintő ügyben. Tiltakozásának eszközei a körlevelei voltak, amelyeken keresztül híveit és papjait tájékoztatni kívánta. Mindszenty Józsefet 1945. október 2án Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb időszakában avatták esz tergomi érsekké. 1944 őszétől már érezhetővé vált, hogy a háborút követő európai újjárendezés a magyar nép egésze számára még a korábbi békefeltételeknél is kedvezőtlenebb hatással lesz. Nemcsak visszaállították a trianoni határokat, hanem az azokon kívül rekedő magyarság további sorsa is egyre kilátástalanabbá vált, mivel a megtorlás egész nemzetek, etnikumok ellen irányult. Az utolsó csatlóssá degradált Magyarország és a Kárpátmedencei magyarság támasz és védelem nélkül maradt a nagyhatalmak és a környez ő államok támadásai közepette. Ezen sérelmesnek ítélt helyzetre Mindszenty József reagált a legérzékenyebben, és megpróbálta felhívni a világ figyelmét. Mindszenty a szlovákiai magyarok helyzetén akarva segíteni már hercegprímási kinevezése után egy hétte l, körlevelet bocsátott ki. Első körlevelében 1945. október 15én a csallóközi magyarok védelmére kelt. Ebben vázolta, hogy Szlovákiában több mint 900 éven keresztül békében éltek a szlovákok és a magyarok ősei. A felvidéki magyarok szenvedéseit megrázó mó don írta le: "Beteg asszonyokat csendőrök visznek el ágyukból, tüdőgyulladásos öregekkel szemben nincs kímélet és maradás még orvosi bizonyítvány esetén sem. Okot nem mondanak, kihallgatás nincs. Sem bőrbaj, sem vérmérgezés, sem az új helyzetben szerzett g yomorfekély sem mentesít. Ártatlan csecsemők halnak meg internáló táborokban. Fegyveres csendőrök falvakban és városokban letartóztatnak szerzetesnővéreket és papokat, börtönbe vetik őket, vagy a fegyverszüneti szerződés által meghúzott új határok felé haj tják." Kitért még arra is, hogy tudomása szerint a magyar szülőknek megtiltják, hogy magyar iskolába járassák gyermekeiket és a kitelepítéstől félve eszerint is járnak el. Mindszenty nehezményezte, hogy a magyar településeken ledöntötték a magyar szentek s zobrait, az ottani magyarok vagyonát lefoglalták, egyesületeiket feloszlatták