Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-05
21 Mi is történt? Eörsi Mátyás az RMDSZ szabadelvű platformjának meghívására érkezett Kolozsvárra, hogy előadást tartson a kettős állampolgárság témakörében. Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyh ázkerület püspöke megtiltotta, hogy az előadást a református kollégium dísztermében tartsák meg. Ezek után a Sapientia egyetemen néhány tucat „Nem” feliratot tartó fiatal – többségükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesületének tagjai – állta a képviselő útját. Szóváltás támadt, melyben sok minden elhangzott. Érdekes, hogy bekiabálásokból az írásos beszámolók nem azt idézték, ami tisztán hallatszott a Duna tévé híradójában is (Mennyi pénzt költöttek közpénzből a „nem” népszerűsítésére? Székelyudvarhelyen nyomtatták a plakátokat! Most meg ide jönnek? Szégyen!) hanem egy kósza megjegyzést, hogy „menjenek beszélgetni a Gázaövezetbe”. A helyszínen Juhász Péter, akik szerényen csak kolozsvári magyarként írta alá magát, röplapokat osztogatott, melyben két idéz ettel támasztotta alá Eörsi nemzetellenességét. „Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz. Tehát ha ez marad ki a törvényb ől, akkor azt hiszem, hogy csak egyfajta igazságot fejez ki.” (A státustörvény módosításának vitája a Magyar Országgyűlésben, 2003. június 6.) „Mert miért is adna Románia magyar állampolgároknak területi autonómiát? Adnánk mi területi autonómiát az itt élő kínai textilkereskedőknek?” (168 óra, 2004/38.). Hadd tegyük ehhez hozzá azt a nyilatkozatát is az SZDSZes képviselőnek, mely a MÁÉRT első olyan gyűlése után hangzott el a tévében, melyen a fő téma a megalkotandó státustörvény volt. Eörsi akkor úgy foga lmazott: az SZDSZ nem támogatja a megalkotandó törvényt, mert nem akarja, hogy „érdemes legyen magyarnak lenni”. Legyünk korrektek: a nyilatkozat az esetleges etnobizniszre vonatkozott, Eörsi „megnyomta” az érdemest. Annyi biztos, leírva, nyomatékosítás né lkül sokkal őszintébbnek hat e passzus. Eörsit alighanem akkor érte a legnagyobb meglepetést, amikor előadása után (melyet végül meghívója, Eckstein Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke irodájában tartottak meg) szembesítették azzal, hogy párt ja foglalta először programba a kettős állampolgárság gondolatát. „Minden magát magyarnak valló személy – és az ő jogán családja – legyen jogosult a magyar állampolgárságra” – áll az SZDSZ Corvin moziban elfogadott, „A rendszerváltás programja” nevű kék fü zetében. Az MVSZ sajtószolgálatának beszámolója szerint Eörsi erre úgy reagált: „Ezt elfelejtettem. Ilyenkor a bíró sípol.” Az eset után beindult az elhatárolósdi. Voltak persze üdítő kivételek is. Az Erdélyi Napló, mint az egyetlen polgári hetilap, telj es mellszélességgel az EMI mellé állt, ami várható volt, akárcsak Bayer Zsolt állásfoglalása a Magyar Nemzet hasábjain. A kézirat lezárásakor gyűjtik az aláírásokat az EMIakció mellett kiálló konzervatív értelmiségiek is. Kellemes meglepetésnek számít a H argita Népe szerzőjének, Ferencz Imrének írása, mely épp a lényegre tapintott rá: „Jó, hogy még van egy Erdélyi Magyar Ifjak egyesülete, amely hangot tud adni tiltakozásának és fel tudja mutatni a NEMet. Persze, ez nem elfogadható, ez nem civilizált, ez n em lojális, ez nem toleráns magatartás, sőt: kirekesztő! Kérdem én, ki rekesztette ki Eörsi Mátyást, ha nem ő önmagát!” (forrás: Hunsor hírfutár, 2005. március 10.) Itt van az eb elhantolva: az önkirekesztők vádolják a másik oldalt kirekesztéssel. Mi lehet ennél etikai szempontból perverzebb? Ami az elhatárolódásokat illeti, Markó Bélán nincs mit csodálkozni, de alighanem Németh Zsolt is túl udvarias volt, amikor sajnálatosnak nevezte a történteket. A Hét szerkesztői aláírásgyűjtésbe fogtak. A sajtó által ismertetett nyilatkozatukban egyebek között a következő olvasható: „Elismerve a tiltakozók jogát a hangos tüntetéshez és az épület megszállásához, a nehezményezett rendezvény megakadályozásához – ha vállalják a jogsértés jogi következményeit, ahogyan ez 'p olgári engedetlenség' esetén szokásos – , megdöbbentünk a gyűlölködő, tartalmatlan, előítéletes gyalázkodásokon, amelyek méltatlanok az egyetemhez, méltatlanok Kolozsvárhoz, méltatlanok Erdélyhez. A tüntetők olyan elfogult és az emberi méltóságot sértő szól amokat hangoztattak, amelyeknek ráadásul semmi közük nem volt az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz.” (forrás: köremail). Az aláírók között találjuk többek között Tibori Szabó Zoltánt, továbbá Bányai Pétert és Cs. Gyímesi Évát, akik az 1992es aut onómiaellenes offenzíva idején is aktivizálták magukat, valamint Bíró Bélát, aki szerint az irredetizmus „álom s még csak nem is szép”, s minden erdélyi magyar „kicsit román is”. Tartalmatlan és el őítéletes gyalázkodásokról szól a nyilatkozat, melyeknek úgymond nincs közük a fájlalt problémákhoz, miközben a DTV által sugárzott bekiabálások súlyos, közösségünk szempontjából vitális kérdésekről szóltak, arról, hogy miként lehet az adófizetők
