Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-05
14 A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) választási szövetségének jelöltje az érvényes szavazatok 53, 1 százalékával szerezte meg a megüresedett bukaresti főpolgármesteri tisztséget, míg a legnagyobb ellenzéki politik ai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére a választók 29, 55 százaléka szavazott. Adriean Videanu február végén a Tariceanukormány gazdasági ügyekért felelős miniszterelnökhelyettesi tisztségéről mondott le, hogy jelöltethesse magát a főpolgármes teri választáson. A román főváros első emberének tisztségéért különben vele együtt tizenheten indultak a versenyben. A két fő rivális, Videanu és a PSDes jelölt Marian Vanghele mögött a szavazatok 8, 71 százalékát szerezte meg egy szakszervezeti párt jelö ltje, a negyedik helyen a magát néppárttá átkeresztelt NagyRománia Párt (PPRM) jelöltje végzett a szavazatok 3, 48 százalékával. A román sajtó és média a mostani bukaresti választások legfőbb vonását a választópolgárok tömeges távolmaradásában jelölte m eg. Sokkal jobb volt a részvétel a 14 romániai megye másfél tucatnyi településén ugyancsak lezajlott időközi helyhatósági választásokon. Az északerdélyi autópálya megépítésének sorsa szakítópróba lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a r omán kormánykoalíció között - írta a hétfői román sajtó a magyar érdekvédelmi szervezet "belső parlamentjének" marosvásárhelyi üléséről szólva. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati üléséről szóló első oldalas tudósításában ("Bár a kormány má s prioritásokat hirdetett meg, az RMDSZ nyomást gyakorol a Bechtel autósztráda ütemtervének betartásáért") a magát politikai és pénzügyi napilapként meghatározó Curentul egyebek között rámutatott: a román politikusoktól eltérően, akik "politikai kocogással " foglalkoznak, az RMDSZ politikusai, amikor a saját és az általuk képviselt közösség ügyeiről van szó, foggalkörömmel ragaszkodnak álláspontjukhoz. vissza A történettudomány felelőssége a nemzettudat elhalásában Kapu 2 005. március Szerző: Bakay Kornél 2004. december 5én az Úristen próba elé állított minket, magyarokat, és a próbatételen gyalázatosan elbuktunk. Pontosan az ellenkezőjét cselekedte a legtöbb ember, mint amit kellett és illett volna. A népszavazáson fele részben igen alacsony intelligenciájú és gyenge erkölcsiségű réteg vett részt. Így azután 2004. december 5én lezárult egy korszak a magyarság életében. Mostantól végleg fel kell adnunk ezredéves eszményeinket a Szent Istváni Magyarországról, végleg le k ell mondanunk a magyarság vezető szerepéről a Kárpátmedencében. És nem csak azért, mert egyre fogyunk, hiszen 1415 millió magyar – még mindig – nagyon is elég lenne az ősi örökség fenntartására mind nyelvileg, mind biológiailag, mind gazdasági erejénél f ogva. Történelmi reményeink azért omlottak össze, mert a maradékország lakossága – egymilliónégyszázezer ember kivételével – elvesztette magyarságát, elvesztette nemzeti öntudatát, s ezzel megtagadta múltját. Egy hosszú történelmi folyamat végére értünk, mégpedig gyalázatos módon, szégyenteljesen és dicstelenül. Ezentúl tisztességes ember nem használhatja az anyaország kifejezést, mert hétmillió ember megtagadta nemzettestvéreit, megtagadta fajtáját, odadobta a magyar jöv őt a jelen vélt anyagi előnyeiért. A maradékország 93 000 km2es földdarabján élő népség szellemi korlátoltsága, műveletlensége és önzése szétrohasztotta a magyar társadalmat. A pénz és az anyagi javak után futva, teljes szellemi tompultságban él az ember ek többsége, kiszolgáltatva magát a vad szenvedélyeknek és az erőszakos törtetésnek. Mindössze másfélmillió emberben maradt némi nemzeti érzés, a többiekben dühöng és tombol az idegenimádat. Kétségtelen tény, hogy a többség megrontásában igen erőteljesen részt vett az állami vezetés, a magyarul beszélő kormányzati emberek és a hatalmat megkaparintó pártok vezetősége. A hatalom emberei jól tudják, hogy a magyar lakosság nagy része évszázadok óta megszokta, hogy saját vélt, viszonylagos jóléte és