Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-05
10 A képviselő elmondta: Magyarországnak az a feladata, hogy európai szintre emelje a térség csatlakoz ása során felmerülő kérdéseket, amelyek a megoldása elengedhetetlen, mint például a nemzeti kisebbségek, vagy az autonómia ügye. Faragó Péter, az MSZPfrakció közjogi munkacsoportjának tagja elmondta, hogy a delegáció a határon túli magyar szervezetekkel is tárgyalt, aminek során a decemberi, kettős állampolgárságról tartott népszavazásról is szó esett. A politikus szerint a szervezetek többsége a népszavazás kérdését úgy kezelte, hogy "előre kell nézni", és arról beszéltek, hogy a jövőben, milyen lépések szükségesek, hogy a határon túli magyarok helyzetén pozitívan lehessen változtatni. Faragó Péter szerint a delegáció tagjaként jelen lévő fideszes képviselő azt sulykolta a határon túli magyar szervezetek képviselőinek, hogy mélyponton van a magyarmagya r kapcsolat. Hozzáfűzte: ha valóban változtatni kell a kialakult helyzeten, akkor "nem ezt kellene mindig sulykolni", hiszen egy problémát így nem lehet megoldani. vissza A VMDP véleményezte az RMDSZ által kidolgozott kisebb ségi törvénytervezetet A Vajdasági Magyar Demokrata Párt az RMDSZ vezetőjének felkérésére véleményezte e a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szakemberei által kidolgozott törvénytervezet szövegét, amely a Romániában élő nemzeti kisebbségek jogállására v onatkozik. A VMDP intéző bizottságának szombaton 2005. április 2án megtartott ülésén megtette a tervezettel kapcsolatos észrevételeket. E szerint: 1. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt értelmezésében autonómia akkor van, ha a kisebbségi szavazók névjegyzék e alapján, demokratikus többpárti választások útján, létrejön egy olyan legális és legitim képviseleti testület, amely közjogi szempontból beépül az államhatalom intézményrendszerébe, de önálló jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványai vannak. Vagyo nnal és önálló pénzforrásokkal rendelkezik, amelyek, csakúgy mint jogszabályalkotási jogosítvány, összefüggésben állnak az oktatás, művelődés és a közszolgálati típusú tájékoztatás autonóm funkcióinak biztosításával. A VMDP perszonális autonómiára vonatko zó modellje ezt fejezi ki. Fontos, hogy a modell nem követel területi elhatárolódást, ugyanakkor lehetővé teszi a kisebbségi közösség az autonómiája keretei között feltárja, kifejezze és legitim módon képviselje identitása megőrzése szempontjából fontos ér dekeit. 2. Az RMDSZ törvénytervezete - annak ellenére, hogy tartalmaz bizonyos önálló döntéshozatalra utaló meghatározásokat is - nem tesz eleget a tényleges autonómia ismérveinek. Ez a hiányosság három vonatkozásban különösen szembetűnő. A tervezet által felállított kisebbségvédelmi intézményrendszerben - a nemzeti kisebbségek szervezeteit kivéve - nem különülnek el egymástól az egyes nemzeti kisebbségek autonóm jogi intézményei. Ebből kifolyólag a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa a törvénytervezet szerint aff éle nemzeti kisebbségi népfrontra emlékeztet. Ahol vásári sokaságként minden nemzeti kisebbség delegált képviselői az érdekek tömkelegét jeleníthetik meg, annak a legkisebb esélye nélkül, hogy az "egyeztetések" folyamán bármelyikük életbevágóan fontos érde ke gyorsan és legitim módon nyilvánulhatna meg. Különben, a nemzeti kisebbség kollektív jogain alapuló legitimitás mellőzése a törvénytervezet egészére jellemző. S ezzel párhuzamosan a legalitás elemeiként megjelenő formalitás elburjánzása is. Konkrétan: mi lehet az oka annak, hogy a nemzeti kisebbségi szervezet létrehozatala teljesíthetetlennek látszó formai akadályok leküzdése után válik csak lehetővé. Nem tudjuk például, hogy a kisebbségi szervezetet, amely a tervezet szerint részt vehet a választásoko n, nehezebbe létrehozni, mint mondjuk egy politikai pártot? Ha így lenne, azt a kisebbségi közösségen belüli politikai pluralizmus elfojtására tett, a helyi hatalom érdekeihez simuló kísérletnek kell tekintenünk. Szerintünk a kisebbségi közösségen belüli politikai pluralizmus alapvetően demokratikus követelményének biztosítása csak a parlamenti fenntartott helyek intézményével, s a kisebbségi választók névjegyzékének felállításával, valamint a szabadon létrehozható kisebbségi pártok versengésével érhető el . Tekintettel arra, hogy a kisebbségi közösségek a társadalmon belül mégiscsak kisebbségben vannak, a bennük kifejlődő politikai pluralizmusnak nem lehetnek keményebb jogi feltételei mint a társadalom egészében érvényesülő politikai pluralizmusnak.
