Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-05
11 Harmads zor, a törvénytervezet nem ad világos választ arra, hogy mi a kulturális autonómia? Arra még kevésbé, hogy mi a romániai magyarok kulturális autonómiája? A törvénytervezet szerintünk nem teszi lehetővé, hogy a romániai magyarok, többpárti választásokkal a romániai magyarok választói névjegyzékére építve, valóban legitim (a romániai magyarok nemzeti önazonosságát érintő érdekek feltárására, kifejezésére és képviseletére alkalmas) képviseleti testületet hozzanak létre. 3. Ebből kifolyólag a törvénytervezet az előterjesztők szubjektív meggyőződésétől és szándékaitól függetlenül, csak arra alkalmas amire - sajnos - a Szerbiában érvényes kisebbségi törvény, s az általa szorgalmazott nemzeti tanácsok. Nevezetesen, hogy a kisebbségek felé közvetítse a román nemzeti érdeknek megfelelő üzeneteket, nem pedig megfordítva. A VMDP intéző bizottságnak a véleménye szerint ezt a törvénytervezetet vissza kellene vonni és a már elhangzott kifogásokat, valamint a legújabb EUs állásfoglalásokat is figyelembe véve nem kulturális autonómiára, hanem tényleges nemzeti alapú politikai (perszonális) autonómiára vonatkozó törvénytervezetet kellene kidolgozni. S azt nem a hatalmi koalícióhoz tartozó RMDSZnek, hanem az erdélyi magyarság meglevő tanácskozótestületeinek együttes javaslata ként kellene beterjeszteni. Az, amit a Romániai magyarok tesznek, kihat a Kárpátmedencében élő magyarság egészére. Pontosabban a nemzet egészére. Az autonómiával kapcsolatos lépéseket nem szabadna koalíciós érdekeknek alárendelni. Ebben az ügyben nemzeti konszenzusra lenne szükség akkor is, ha ebben a pillanatban ilyen konszenzus kimunkálására nem áll készen a magyarországi politikai elit sem. --- Ágoston András, a VMDP elnöke pártja megjegyzéseihet mellékelte Szalma József professzornak, a VMDP és a VMSZ közös szakértői csoportja vezetőjének egy konkrét észrevételét is. (Szalma József vezette a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatunk jogi megalapozására irányuló munkálatokat.) --- A törvénytervezet 17. szakasz arról szól - írja Szalma józsef - hogy a z egyetemi intézmények vezetőinek kinevezésénél a kisebbség törvényes képviselőit kell megkérdezni, azaz az ő jóváhagyásukat kell kérni. Elég sokat foglalkoztam életemben törvénnyel. nem világos előttem, kik lehetnek azok a törvényes képviselők. Azok lenn ének akik az aktuális parlamentben vannak és kisebbségiek? Egy egyetemi vezető (magán, vagy közszolgálati egyetem legyen), azon kívül hogy rátermett legyen, szakmai kompetenciákkal kell bírjon. El tudom képzelni, hogy ez utóbbi, hogyan lesz a kisebbség tör vényes képviselői által megítélve. (Morális politikai kompetencia? Ez lenne. Ebből már volt nekünk itt bőven részünk, mármint a Vajdaságban. Sőt újabban a szerbiai felsőoktatási törvény vitája is azt mutatja, hogy nálunk is ez készül.) Nekem ez egyfajta vi sszarendeződést jelent. Elnézést, tiszteletben tartom a politikumot, de ez arra hasonlít, hogy a politikum szófogadó és nem gondolkodó tudósokat akar. Pedig a "politikumnak" gondolkodó tudósokra és az oktatásban, főleg a pedagógiához és a hivatáshoz és a s zakmához értő tudósokra van szüksége. Azért, hogy az értelmiség és népünk, ne vegyen be minden maszlagot. Sem "jobb" sem "bal" oldalról, és a tudás területén az (ön)ismeret mércéje vezérelje. Egészséges politikum nélkül nincs társadalom. Miért legyen törv énybe iktatva csupán a "kulturális" autonómia, és miért ne legyen a sokrétű, oktatási, személyi, országos és helyi, stb. önkormányzati autonómia? Ha valamit törvénybe blokkolunk és az nem sokrétű, hanem egyoldalú, akkor azt nehéz lesz, ha hiányérzet támad, megváltoztatni. Nagyon sok kisebbségoltalmi törvényt olvastam el, nem egy politológus nézetét Európában és azon kívül és ebből a doktrináris tapasztalatból tudom, hogy egy kisebbségoltalmi törvény nem egyszerű, nem alapozható csak a kulturális autonómiára . Kérdés, hogy nevezett törvény vajon biztosítjae a kulturális autonómiát, hiszen ez már azzal is csorbítva van, hogy az állami, törvényes szervek nevezik ki a oktatási intézményeket. Lehet, hogy lehet törvényi alapozás ehhez, de az a kérdés, hol biztosí tott a szükséges szakmai kompetencia? Vagy azt majd másik törvény írja elő? A kisebbségi törvénnyel "összhangban". Adott törvényben mindent meg kell írni, ahhoz, hogy világos legyen. vissza Az RMDSZ nem mond le a régióátsz ervezésről [ 20050405 - 09:22:59 ] Markó Béla az RMDSZ SZKT szombati, marosvásárhelyi ülése után azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ nem mond le a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.
