Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-30
13 gyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában is akár egy százalékponttal mérséklődhet az iram, így a m agyar gazdaság bővülésének üteme nem fog érdemben eltérni a gyors növekedést tartó baltiakat nélkülöző öt ök átlagától. Megkapni könnyű, szétosztani nehéz Magyarország pozitív egyenleggel zárta az uniós tagság első évét: tavaly 183,2 milliárd forint bev é telt könyvelhettünk el, a közös kasszába pedig 106,7 milliárdot fizettünk be. A tavaly újonnan csatlakoz ott államok közül Magyarország volt az első, ahol már januá rban kiírták a pályázatokat az uniós támogatásokra. Az első pozitív döntések ugyan már áprilisbanmájusban megszülettek, de sze p temberben még csak hat aláírt szerződést tudtunk felmutatni. A lassú ügymenet miatt 2004 nem sikerült túl fényesen: a beérkezett 16 00 pályázatból mindössze 1118 jutott el a szerződéskötés fázisába. A kifizetett pénzek összege még ennél is kedvezőtlenebb ké pet mutat, hiszen január elejéig a 20042007 között igénybe vehető t ámogatásoknak egy százaléka sem jutott el a kedvezményezette khez. A kötelezettségvállalási adatok reménykeltőbbek: a három évre rendelkezésre álló fo r rásból 205,16 milliárd forintot, több mint 30,3 százalékot kötöttek már le. A többi új tagállamban sem vol t zökkenőmentesebb az első csonka év. Ezért lehet az, hogy a beé rkezett pályázatok számát tekintve Lengyelország után a második helyet foglaljuk el. Ugyanez a pozíciónk, ha a kötelezettségvá llal á- sokról, a megkötött szerződésekről vagy a konkrét kifizetések ről van szó. (Mostanáig húszezer pály á zat érkezett be, ebből 14 ezerről döntöttek, közülük hétezerről pozitívan. A háro m éves keret felét kötötték le, és tízmilliárdot fizettek ki.) A kormány sem volt elégedett az első évvel, amit jelez, hogy változtatott a pályázatok feltételein: enyhítette a biztosítékokat, kisebb lesz az adminisztráció, kevesebb igazolást kell benyújtani. Az elnyert uniós támogatás 25 százalékát előre, számlák benyújtása nélkül megkaphatják a p á lyázók, azzal csak a fejlesztés befejezése u tán kell elszámolni. (Sz. B.) vissza Első évünk az EUban Az unión kívül még működött Magyarországon az "egyrésztmásrészt" kockázatkerülő külpolitik á ja, az unión belül azonban az állásfoglalás elől bujkáló, kacifántos se mmitmondásnak nincs becs ü lete. Megalakulása óta sóvárogva figyeltük, a reformévtizedek alatt merészen flörtöltünk vele, majd az egész régióból elsőként folyamodtunk felvételért 1994ben. Egy éve végre bent vagyunk: teljesült a rendszerváltás egyik álma , az euroatlanti integráció. Vajon élünke az új lehetőségeinkkel? Az elmúlt évben az Európai Unió fórumain és szerveiben már tagként voltunk jelen. Összes dönt é sének társtettesei vagyunk, ha nem tudtunk vagy akartunk is mindig megszólalni. Felelősséget vis e lünk az unió minden lépéséért, akár tetszik, akár nem. Az unión kívül még működött Magyaro r szágon az "egyrésztmásrészt" kockázatkerülő külpolitikája, az unión belül azonban az állásfogl a lás elől bujkáló, kacifántos semmitmondásnak nincs becsülete. A közös cselekvésről van szó: t e gyük vagy ne tegyük, támogatjuk vagy ellenezzük, harmadik út a gyakorlatban ritkán létezik. Tu d juke már, hogy mit akarunk az unióban és az uniótól? Magyarország közepes méretű tagállamként sorolódott be a kibővült integráció ba. A tízmilliós nagyságrend nem lebecsülendő, ám egymagában kevés. Kedvező döntések eléréséhez partnerek is szükségesek. A h uszonöt tagú unióban új csoportdinamika formálódik. Előre vetíti hatását az alkotmánytervezet "kettős töb bsége": a tagállamok és a lakosok száma együtt kell hogy lehúzza a mérleg serpenyőjét. Az integráció eddigi története bizonyította: kisebb tagállam is lehet hatással a nagy folyamatokra, ha sza kszerű és hiteles ötletekkel áll elő és azokat ügyesen tálalja. A javaslatok hitelessége a hazai politikai élet színvonalával és a gazdaság teljesítményével kezdődik. Magyarország – és az unió többi tizennyolc kisebb tagországa – számára a közös cselekvés általában több eredménynyel já r hat, mint az önálló lépések. A nagy tagállamoknál ez való di választás kérdése: együtt vagy külön? A mi külforgalmunk négyötöde az unión belül zajlik. Vajon a legjobb embereinket versenyezte t jük, képezzük és küldjük az uniós posztokra? A fejlett centrumot szegélyező népek hátránya az integráció területén is megm utatkozik. Amikor nagy végre mi is tagok lettünk, lassulni kezd az integrációs lendület, apadóban a szolidaritás, nő az idegenekkel sze mbeni türelmetlenség. Az integráció kezdeti hevülete, az európai egyesülés eszm é je, a "szeressük egymást" idealista lelke sedése ötven év múltán kihűlt. A közös európai kormán y zás kísérlete azonban sikeresnek bizonyult. Eközben az integráció óvta a nemzetállamokat, tiszteletben tartotta nyelvüket, kultúrájukat, h atásköreiket. Így azután alaposan meg is erősítette őket: ma a t agállamok diktálnak az uniónak és nem me gfordítva. Az integrációs együttműködés a nemzeti érdekek kemény napi csatáinak és puha kompromissz umainak színtere.
