Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-30
14 Itt van a kutya elásva! Az Európai Unió fő gondjai abban gyökereznek, hogy ötven év integrációs fe jlődése nemcsak közös jogot alkotott és intézményeket épített, hanem a tagországokat is erősíte t te. Fenntartotta és alátámasztotta azt a "nemzetállamot", amelyet elvben elhalványít, hogy helyébe az európai közjó önzetlen szolgálatát állítsa. Ez az unió els ő számú korlátja: legfontosabb döntései tagállami kormánypolitikusok k ezében vannak, az ő horizontjuk pedig a következő választás. Személyes gondolataik szárnyalhatnak a me szsze jövőbe és kereshetik a globális gondok nyitját, de tisztjük és érdekeik a mához láncolják őket. Ezért az uniót sem engedik hosszabb pórázra, kénytelen az is gazdáinak, a tagállamoknak a céljait szolgálni. A ta gországok viszonya az integrációhoz ambivalens (ha nem éppen ellenséges): úgy fejlesztik, hogy közben fokozzák felette az elle nőrz é süket. E kettős törekvés kiegyensúlyozott lenyomata az alkotmányos szerződés tervezete. A legutóbbi, tízes bővítés alkalmával mintegy öt százalékkal nőtt csupán az unió gazdasági telj e sítménye, húsz százalékkal emelkedett a lakosság létszáma, viszont kétharmaddal bővült a legerősebb aktorok, a tagá llamok köre. Ez utóbbi változás terhelte meg igazán az Európai Uniót. Tíz új tagállam csatlakozása mind enekelőtt gyökeresen megváltoztatja a tanácskozási és döntéshozatali gyakorlatot. Az integráció egyik h agyományos elve a tagállami képviselők közvetlen részvétele és beleszólásának lehetősége a döntéshozata lba. Ez a rendszer általában tizenkét tagig engedhető meg. Az Európai Unió már egy évtizeddel ezelőtt túll é- pett a bűvös határon. A huszonötös létszám men t hetetlenül napirendre tűzi a szükséges reformokat. Az Európai Unió korszerűsítésének hatalmas feladatát a konvent csupán részben oldotta meg. Az alkotmány addig merészkedhetett, ameddig a tagállamok engedték. A kibővülés utáni első év máris tanulságokkal szo lgált, amelyek serkenthetik a további gondolkodást és bátoríthatják a szükséges politikai támogatást. A k ö- vetkező hosszú távú költségvetés vitája, az unión belüli foglalkoztatási problémák és ezzel összefüggésben az új tagállamok munkaerejének fogadtatá sa, Európa csökkenő versenyképességének ezernyi gondja, az ipar "elvándorlásával" kapcsolatos aggályok, a legújabb szolgáltatási irányelv tervezetének megtorpedózása, a török csatlakozás tesztje csupa olyan fontos ügy, amely már jelzi az aktuális érdekütkö zések frontvonalait és erejét. A tagállamok méretének, pontosabban lélekszámának nagyobb figyelembevétele a fontos döntések során jobb megoldás lesz, mint a politikai alkuban született jelenlegi szavazati súlyozás. Ezen felül méltánylandó lenne a költségv etéshez való hozzájárulás is, legalább bizonyos döntéseknél. A nettó kedvezményezett o rszágok számszerű többségben vannak. További szaporodásuk felbőszítheti a befizetőket, és egy napon me gelégelik, hogy "a nyúl viszi a puskát". Ha az Európai Unió működését nem sikerül megújítani, akkor min dinkább a nagy tagállamok diktálhatnak. A döntési re ndszer torzulásának elébe vághatna egy bátor politikai elhatározás: az alkotmányozás mielőbbi folytatása. Ezúttal a megfelelő forma a "konklávé" lenne, amely tudvalévően "kulcsra zártat" jelent: a testület addig ülésezik, amíg a kitűzött célt el nem érte. Az alkotm á- nyos szerződést azért is hasznos volna ratifikálni és életbe léptetni, hogy mielőbb folytatni lehessen a mu nkát. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió működőképes és sikeres legyen huszonöt, huszonhét, majd több tagállammal is. Érdekünk, hogy a megújulás folyamata ne akadjon el, és hosszú t á- von, biztosan építhessünk az EUtagság előnyeire. vissza Balázs Péter, Magyarország első EUbiztosa Készítette: Boér Krisztina
