Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-30
12 kor keményebb döntésekkel kellene haladnia az áhított cél felé. - Ha később vesszük át a közös valutát, mint mások, akkor az egyébként is kemény versenyben t o vábbi hátrányba kerülhetünk, s a pénzpiacok megítélése is kedvezőtlenebbé válhat. De hozzáteszi: viszonylag simán illeszkedtünk be a közösségbe, s arra helyeztük a hangsúlyt, hogy kihasználjuk a 2006ig rendelkezésre álló u niós költségvetési keretet. Az intézményi előnyöket említi, de a nyolcakon belüli helyzetünk romlására figyelmeztet egyé b ként Bartha Attila is. Miközben ugyanis az együttes növekedési ütem elérte az öt százalékot, M a gyarországé Csehország mellett a legal acsonyabb, négyszázalékos volt. Igaz, esetünkben ez a négy a 2003as három százalékhoz képest persze még ütemváltásnak is tekinthető lenne, ha nem volnának a többiek. Az exportunk is megl ó- dult, több mint 15 százalékkal bővült - s az előző évi igen szerény egy számjegyű ütemhez képest ez is fe llendülésről árulkodhatna , ám egy friss világbanki részletes elemzés szerint ennél kisebb mértékben csak Szlovéniában bővült a kivitel. Mindenütt másutt sokkal látványosabban húzta maga után a gazdaságokat az export, különösen Lengyelo r szágban, ahol szinte hihetetlenül meglódult, évi több mint 25 százalékos iramot diktált. A gazdasági növekedés szerkezete általában a kivitel és a beruházás túlsúlyát tükrözi. Elsősorban azonban Csehország és Magyarország tudta a belső fogyasztást visszaszorítani, s a termelőberuházást, exportot se rkenteni. Lengyelországban és Szlovákiában viszont a fogyasztás élénkítette a gazdaságot. Ennek nem mond ellent a ragyogó lengyel kivitel, mert annak aránya a GDPben kisebb, mint másutt. A fö lzárkózást azonban szükségképpen a beruházási javak importja kíséri, ami Csehország kivételével a folyó fizetési mérleg hi á- nyának növekedését váltotta ki. A GDPhez mért beruházási arány csak Lengyelországban maradt húsz százalék alatt, míg Észtországban m eghaladta a 28 százalékot. Ebben közrejátszhatott a külföldi tőke élé nkülő érdeklődése is. A tőkevonzást illetően a borzasztó 2003as év után tavaly az élbolyba tornászta vissza magát Magyarország. Mindeddig szoros összefüggés mutatkozott a növekedés és a fejlettség, vagyis az egy főre jutó nemzeti össztermék között. A nyolcak közül azon országok gazdaságai bővültek gyorsabban, am e lyek lemaradása az EU15ökhöz viszonyítva nagyobb volt. A balti államok, Lengyelország és Szlovákia magasabb ütemét ezzel is magyarázták a szakemberek. A tétel, ha nem is dől meg, de kissé gyengül annak következtében, hogy a legfejtettebbnek számító Szlovénia tavaly megkétszerezte, s 4,6 százalékra vitte fel a GDP növek edési ütemét. A baltiak és Szlovénia ráadásul még kiegyensúl yozott államháztartási politikát is folytatnak. A KopintDatorg konjunktúrajelentése pozíciónk romlására utaló jelként értékeli azt is, hogy nálunk a le gnagyobb az ikerdeficit, vagyis a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya. Jórészt a b üdzsé miatt Magyarország és Lengyelország áll a legrosszabbul az eurófeltételek teljes í tésében, még akkor is, ha nemrégiben változott a stabilitási és növekedési paktum. A követelm é nyek könnyítése persze egyszerűbbé teszi az euró bevezetését, s a Világbank úgy gondolja, hogy az említett két ország is megfelelhet az előír á- soknak már 2007ben, egyben aggodalmát fejezi ki, hogy a felvizezett stabilitási szerződés inkább az álla mháztartá si politika lazítására ösztönzi majd a k ö zös valuta várományosait. A Világbank úgy látja, hogy tavaly Csehország, Magyarország, Lettország és Szlovákia csökke n tette az államháztartás hiányát, míg Lengyelország növelte. Ám bonyolultabb kérdés, hogy mihez képest. Mert a vártnál rosszabb lett a végeredmény Magyarországon, de jobb Lengyelországban. Az idén sincs hiány f ogadkozások ból és tervekből. A washingtoni pénzintézet azonban most egy e dül Csehországban számít a költségvetési deficit nagyobb emelkedésére. A versenyképesség mérése szempontjából oly fontos munkaerőköltség csak Magyarországon emelkedett az utóbbi négy évben, kiv éve talán 2004et. A múlt évben Csehország, Szlovákia és Észtország rontott valam elyest a versenyképességén. Igaz, Magyarországon a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ám egyben a foglalkoztatási szint is, a helyzet csak Lengyelországban ro s szabb. S mi várható az idén, az uniós tagság második évében? A világgazdaság növekedése lassul, s ezen belül az EUé még erőteljesebben. Az eurózóna gazdaságai az idén nem érik el a kétszázalékos ütemet, miközben Németországé egy százalék alá eshet. A romló külső k örülmények miatt a Világbank arra számít, hogy Le n-
