Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-01
13 Az RMDSZ Kovászna megyei képviselője, Márton Árpád szerint azonban a reprezentativitás szabályozását a többi kisebbség kérte, amelyek képviselői további szigorításokat is szükségesnek tartanak, mint például a bejegyzés előtti kétéves tevékenység megkövetelését. Véleményüknek megfelelően csak így lehet megakadályozni, hogy egyegy kisebb nemzeti közösség képviseletét a többségiek sajátítsák ki. Az államtitkár elmondta, az RM DSZ szeretné törölni a már parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket a parlamenti képviselet nélküli szervezetektől megkülönböztető rendelkezéseket. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) maga sem ért egyet mindenben a t ervezettel, ezért arra kérte az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy az idő rövidsége miatt tolja ki a módosító javaslatok beküldésének határidejét május 31re. Az MCSZESZ fontosnak tartja, hogy a tervezetet a többség és a többi romániai kisebbség civil társadal ma is véleményezhesse, mivel a törvénybe foglalt jogok tiszteletben tartása rájuk is vonatkozik majd. "Bízunk abban, hogy a közéletünkben már feltételes reflexként működő bizalmatlanság helyett ezúttal felelősen, egymást tisztelve és megbecsülve tudunk maj d együttműködni" – zárul az MCSZESZ Markó Bélához intézett felhívása, amelyet a szervezet elnöke, Egri István írt alá. A halasztás gondolata megfogalmazódott a Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén is, ahol a horvát kisebbség képviselője tartotta rövidnek a vi tára rendelkezésre álló időt. A testület elnöke, Markó Attila államtitkár nem tartotta indokoltnak azt, hogy várjanak a tervezet kormány elé terjesztésével. A temesvári Integratio Alapítvány hiányolja, hogy a dokumentum a nemzeti kisebbségek tekintetében n em tesz különbséget bevándorló és őshonos közösségek között. Felrója, hogy a szövegből hiányzik a diszkrimináció meghatározása, a teljes és tényleges esélyegyenlőség elve, a szülőföld fogalmának pontos megjelölése. Szilágyi N. Sándor nyelvész, aki a 90es évek elején maga is kidolgozott egy törvénytervezetet, úgy véli, a szövegből kitűnik, hogy készítői kényszerpályán vannak, hiszen elkötelezték magukat az autonómia mellett, és nem hagyhatták ki a dokumentumból, amelyből kimaradt viszont a regionális hivat alos nyelvről szóló rendelkezés. Olvasatában a dokumentumban megfogalmazott kulturális autonómia olyan rendszert teremt, amelyben ugyanaz hozza a döntéseket, aki végre is hajtja azokat, és ellenőrzi is a végrehajtás sikerét, és ez ráadásul egy párt. Markó Béla áttörésnek nevezte a tervezet esetleges megszavaztatását, mivel Romániában előzménytelen a kulturális autonómia jogi kereteinek megalkotása. vissza Bizalomhiány a magyar népszavazás után Magyar Hírlap 2005. áprili s 1. Történelmi mélyponton van a magyar – magyar viszony, az anyaország és a határon túli magyarság között nagy a bizalmatlanság, a magyar kormány pedig csupán pótcselekvéseket tesz a helyzet rendezése végett – jelentette ki tegnap Újvidéken Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. "A helyzetre mindenképpen megoldást kell találni, de a Szülőföld csomag néven ismertté vált kezdeményezés leginkább pótcselekvésnek tekinthető" – mondta Németh Zsolt. A parlamenti küldöttség vezetője szerin t a kettős állampolgárság kérdése nem vehető le a napirendről. A Magyar Állandó Értekezlet kiváló alkalmat jelentene szerinte a teendők megfogalmazására. Megkerülhetetlen feladat a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek elősegítése. Ugyanakkor Magyarorsz ágnak támogatnia kell a vajdasági tartományi autonóm hatáskörök kiszélesítését is, mert ez összhangban van a magyarság érdekérvényesítésével. Németh a külügyi bizottság négytagú küldöttsége élén tárgyalt Újvidéken Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szöve tség (VMSZ) elnökével, illetve a tartományi kormány VMSZes tagjaival. Kasza a tárgyalások után azt hangoztatta, hogy a határ mindkét oldalán élő magyarságnak kötelessége a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után kialakult feszültség enyhítése. Rámutatott arra, hogy a VMSZ a perszonális autonómia megerősítésére töreks zik, arra, hogy ez az autonómiaforma beépüljön a szerb alkotmányba, de ez nem jelenti azt, hogy a VMSZ lemond a magyarság területi autonómiájáról. A magyar parlamenti küldöttség tárgyalt Újvidéken Bojan Pajticcsal, a tartományi kormány és Bojan Kostressel , a parlament elnökével, illetve Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház VMSZes alelnökével. Kostres szerint a megbeszéléseken egyetértés volt abban, hogy Szerbia készülő alkotmányának nemcsak a Vajdaság autonómiájáról, hanem a kisebbségek jogairól é s autonómiájáról is rendelkeznie kell. Németh szerint Magyarország támogatja, hogy Szerbia még az idén megkezdhesse a tárgyalásokat