Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-01
12 Az MR és az MTV kuratóriumába huszonegyhuszonegy tagot, a Duna TV kuratóriumába a határon túliakkal együtt huszonhárom tagot delegálnak a civil szervezetek egy éves mandátummal. Egyes tagok kiléte már ismert, ugyanis a történelmi egyházaknál és a nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatainál az a gyakorlat, hogy évekre elő re felosztják egymás között a három közszolgálati médium nagykuratóriumának helyeit, amit a médiatörvény tesz lehetővé. Eszerint az MTV grémiumába a Magyar Katolikus Egyház jelöltje, Dabóczi Kálmán és az Országos Szlovák Önkormányzat eddig meg nem nevezett tagja biztosan beülhet. Az MR kuratórimába ugyancsak a katolikusok küldik Szerdahelyi Csongort, a kisebbségi önkormányzatok közül pedig a Magyarországi Németek Országos Szövetsége delegál. A Duna TV nagykuratóriumánál még nem dőlt el, hogy a német vagy a szlovák önkormányzat küldöttje megy, a történelmi egyházak közül a reformátusok küldik Kovács Barnabást. A többi - médiatörvény szerinti kategóriáknak megfelelő, március 23án nyilvántartásba vett - szervezet jelöltjét az Országos Rádió és Televízió Test ület (ORTT) ma sorsolja ki a Kossuth Klubban. H. D. A lapunk által megkérdezett médiaszakértők egybehangzó véleméyne szerint a civilek függetlensége gyakran megkérdőjelezhető. A - sokszor ismeretlen - szervezetek sokszor valamelyik párt holdudvarához tart oznak. Noha a médiatörvény célja az lenne, hogy a társadalmi kontroll a civilek segítségével valósuljon meg, sok esetben azonban nyílt titok a társadalmi szervezetek politikai kötődése. vissza A magyaroknak sem tetszik az RMDSZ törvényterve Magyar Hírlap 2005. április 1. Az RMDSZ a kormány elé terjesztette kisebbségitörvénytervezetét, annak ellenére, hogy egyházi és civil körökből többen is jelezték, hogy alapvető kérdésekben nem értenek egyet vele. Markó Béla, az RM DSZ elnöke, miniszterelnökhelyettes közölte, az RMDSZ munkacsoportja által kidolgozott dokumentumról két héten belül szavazhat a kormány. A romániai protestáns egyházak elöljárói március végi megbeszélésük után Markó Béla RMDSZelnökhöz eljuttatott ál lásfoglalásukban elfogadhatatlannak nevezték a jogszabálytervezetet. A református, unitárius és evangélikus egyházfők hiányolják a tervezetről folytatott átfogó szakmai és társadalmi vitát. Legfőbb ellenvetésük azonban azzal kapcsolatos, hogy a dokumentum ban nem kapott helyet az autonóm közösség fogalma, illetve az egyházak és a civil szféra nemzeti kisebbségi közösségek fennmaradásában betöltött szerepe. Ráadásul a törvénytervezet változtatás nélkül átveszi a választási törvény jogsértő rendelkezéseit: cs ak azok a kisebbségi szervezetek vehetnek részt az önkormányzati és parlamenti választásokon, amelyeket a kisebbségi törvény előírásai alapján jegyeznek be. Így egy szervezet alapítóinak száma nem lehet alacsonyabb, mint az illető kisebbség legutóbbi népsz ámláláson regisztrált tagjainak a 15 százaléka. Népes kisebbségek esetén, amilyen a magyar is, 25 ezer alapító aláírását kell felmutatni 15 megyéből és a fővárosból, oly módon, hogy valamennyi megyében legkevesebb háromszáz aláíró legyen. Az egyházfők ért ékelésében ezzel az RMDSZ a politikai monopóliumra való törekvés szándékának rendeli alá a reprezentativitás kérdését. Tőkés László református püspök szerint a dokumentumot futtában és felületesen készítették elő, és az nem az erdélyi magyarság közösségi, hanem a román állam integrációs érdekeit szolgálja. Véleményének megfelelően a dokumentum semmi újat nem tartalmaz az 1945. évi nemzeti kisebbségi törvényhez képest. Tőkéssel együtt többen is nagy hibának tekintik, hogy a dokumentum közösségi autonómia he lyett beéri a kulturális autonómia homályosan körülírt, tágan értelmezhető fogalmával. Ezzel az RMDSZ hamis alternatívát, voltaképpen autonómiapótlékot kínál – vélik, attól tartva, hogy elfogadásával hosszú időre elvész az igazi autonómiatörvény megvitatás ának lehetősége. A Magyar Polgári Szövetség a tervezetet diszkriminatívnak és demokráciaellenesnek tartja, és felszólítja az RMDSZt, hogy törölje a tervezetből a diszkriminatív előírásokat. Egyben javasolja azt, hogy az EU tekintse csatlakozási feltételn ek a romániai választási törvénykezés diszkriminatív előírásainak megváltoztatását.