Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-08
16 – Mi a helyzet az oktatással, a kultúrával, a hitélettel és a kisebbségek nyelvén történő tömegtájékoztatással? – Ezekben a kérdésekben a tervezet erőteljesen keretjellegű, sok minden további jogszabályok függvénye. Nagy hiányosság, hogy nem nevesítik az állam finanszírozási köteleze ttségét, illetve az alapvető kisebbségi intézményhálózatot (például az oktatás területén a magyar állami egyetemet vagy önálló magyar karokat, netán – ezek hiányában – a magyar magánegyetem román állami támogatását). A kisebbségek részére az intézményrends zer működtetésében nem biztosítanak a vétójoggal egyenértékű egyetértési jogot, így a kulturális intézményrendszer fölött érdemi kisebbségi önrendelkezés sincs. A kulturális autonómia által megkövetelt és például Európában már létező kisebbségi nyelvi jogo kat sem biztosítja. – Ön súlyos kritikákat is megfogalmazott a tervezettel kapcsolatban. Melyek a leglényegesebb hiányosságai? – A tervezet – hasonlóan a 2004. évi román választási törvényhez – megkülönbözteti a kisebbségi szervezeteket parlamenten bel üliekre és kívüliekre, és különböző jogállást biztosít számukra. Ezen előírások sértik a törvény előtti egyenlőség általános és alkotmányos alapelvét, valamint az állampolgárok egyesülési jogát, alkotmányellenes módon korlátozzák a politikai pluralizmust a nemzeti kisebbségi közösségen belül. A kisebbségi szervezetek reprezentativitásának ürügyén 2004ben a választási törvényben kialakított hasonló kirekesztő gyakorlatot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a velencei bizottság, valami nt az Egyesült Államok Romániával foglalkozó emberjogi jelentése egyaránt elítélte és súlyosan jogellenesnek minősítette. Ennek a gyakorlatnak volt 2004ben áldozata az erdélyi Magyar Polgári Szövetség, amelyet így akadályoztak meg a helyhatósági és a parl amenti választásokon való részvételben. A tervezet szerint a román parlamentben és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban jelenleg jelen nem lévő nemzeti kisebbségi szervezetek csak akkor gyakorolhatják a kisebbségi törvényben meghatározott jogokat, ha megfelelő m ódon újraalakulnak. A törvény által szükségesnek rendelt „újraalakulás” feltétele – úgymond a reprezentativitás biztosításának szükségessége miatt – a következő: a 25 ezer főt meghaladó nemzeti kisebbségi közösség esetén – ilyen a magyar közösség – legaláb b 25 ezer fő alapító tag aláírása szükséges legalább tizenöt megyéből és külön Bukarestből, megyénként és Bukarestet is beleértve legalább háromszáz fő úgy, hogy magukat az adott nemzeti kisebbséghez nem tartozóak száma nem haladhatja meg az alapító tagok negyedét. Markó Béla azzal védekezett, hogy ezt a feltételt nem is az RMDSZ, hanem a tizenkilenc egyéb romániai kisebbség igényli, de a 2002. évi romániai népszámlálás adatai alapján kiderül, hogy a kisebbségek közül csak a magyar és cigány közösség léleks záma haladja meg a huszonötezres törvényi küszöböt, így tehát a többi kisebbség nem is érintett az ügyben! – Kinek a kezébe adnák a költségvetési támogatások elosztásának jogát? – A költségvetési forrásokat a jelenleg is létező Nemzeti Kisebbségek Tanácsa kezeli. Ez azt jelenti a jelenlegi gyakorlatban, hogy a román állam által a romániai magyaroktól is begyűjtött adólejek töredékének kisebbségi támogatás jogcímen való visszaosztá sát jelenleg az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány kezébe adja, ezáltal kényszerítve függőségi viszonyba a pénztelenségben és intézményi létbizonytalanságban tengődő romániai magyar civil – politikán kívüli – intézményrendszert (az RMDSZnek hason ló monopóliuma van a magyarországi költségvetési támogatások elosztásában is). A változás annyi lenne, hogy a szintén RMDSZ által meghatározott eljárásban megválasztott Kulturális Autonómia Tanács apparátusát a központi költségvetésből fizetik. A törvény s zerint a kulturális autonómia tanácsok javaslatára a parlament és a kormány elfogadhatnak olyan jogszabályokat, amelyekkel az érintett nemzeti közösség jogainak érvényesítését segítik. Azt a lehetőséget nem taglalja a tervezet, ha a román kormánynak és par lamentnek történetesen nincs kedve semmit elfogadni. A kulturális autonómia anyagi fedezetére vonatkozóan csak egy általánosan megfogalmazott, deklaratív, tetszés szerint értelmezhető állami kötelezettségre való utalás van, amely alapján a román kormány akár ma is elmondhatja, hogy létezik kulturális autonómia Romániában. A romániai magyar kulturális autonómia 2005ben az RMDSZ szerint nem tartalmaz számon kérhető konkrétumokat (például az állami finanszírozási kötelezettségek helyett esetleges rendkívüli adók bevezetését helyezi kilátásba a költségek előteremtésére), kodifikálja a párt által korábban megszerzett jogokat, hogy működjön a pártmonopólium.
