Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-08
17 – Összegzésképpen hogyan jellemezné a vitára bocsátott tervezetet? – Lejáratja, kiüríti és kompromit tálja az autonómia – kulturális autonómia fogalmát, ugyanakkor megtöri a Kárpátmedencei magyar autonómiatörekvéseket azzal, hogy precedenst és követendő negatív mintát jelenthet a többi utódállam és a magyar közösségek kapcsolatában. Erősíti a romániai magy ar intézményrendszerben a politikai függőséget, a szakmai és politikai kontraszelekciót. Maradéktalanul és hosszú távra kiiktatja egy önmagát ellenőrizni képes és ezért a kölcsönös fékek és ellensúlyok miatt egészséges(ebb) romániai magyar politikai élet e sélyét, mentálisan rombolja az erdélyi magyarságot, erősíti a kilátástalanság, kiszolgáltatottság érzetét. Megerősíti a román etnokratikus állam ellenőrzési lehetőségét és nemzetközi mozgásterét, leplezi és legitimizálja külföldön a román állam demokratiku s deficitjét. Antidemokratikus, mert a kisebbségi szervezetekre vonatkozó reprezentativitási kritérium sérti a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét, korlátozza az egyesülési jogot, korlátozza a választhatósági jogot. A törvénytervezet szemléletében, jogérvé nyesítési gyakorlatában, valamint garanciális rendszerében sajnos távol áll az európai nemzeti kisebbségekre vonatkozó szabályozástól, holott Románia integrációjával a romániai magyarság európai megoldásokat igénylő európai üggyé válik. vissza Több esély az erdélyi magyar egyházaknak Felgyorsulhat az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában 2005. április 8. 0:03 Udvardy Zoltán Mindenképpen fel fog gyorsulni az ingatlanok visszaadása Romániában, ahol az eredetileg csak egyh ázi tulajdonokra beadható kérelmek száma eléri a 8000et – nyilatkozta az MNOnak Nagy Benedek, a visszaszolgáltatási bizottság tanácsosa. A magyar történelmi egyházak adták be a kérelmek mintegy egynegyedét, nyolc magyar püspökség jelezte igényeit – jele ntette ki Nagy Benedek. – A 2003 májusa óta a minisztériumok között működő visszaszolgáltatási (restitúciós) bizottsághoz beadott kérelmek elbírálását követően eddig a magyar egyházak visszaigényelt ingatlanjaik 30 százalékához jutottak hozzá – fejtette ki Nagy, hozzátéve: „Szeretnénk, ha az Európai Unióhoz való csatlakozásig befejeződne az államosított ingatlanok visszaadása.” A tanácsos példaként említette a gyulafehérvári Battyányeumot, amely visszakerülhet a római katolikus egyház tulajdonába. Az 1994es kormányrendelet, vagy az úgynevezett 501es törvény módosító javaslatai lehetővé teszik, hogy újabb ingatlanokat adjon vissza a bizottság – kommentálta az MNOnak Nagy a transindex.ro értesüléseit. A honlap megírta: a román kormány múlt heti ülésén elf ogadta a nemzeti kisebbségek közösségei ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló 1999. évi 83as sürgősségi rendelet alkalmazási szabályait. Eszerint a nemzeti kisebbségek visszakaphatják államosított ingatlanjaikat, épületeiket, vagy értékpapírok, ille tve részvények formájában kérhetnek kárpótlást. A romániai magyar honlap szerint visszakaphatja egykori ingatlanjait az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Kárpát Egyesület is, és ebbe a kategóriába tartozik a bukaresti Petőfi Ház, valamint a temesvári Magyar Ház is. Az alkalmazási szabályok az 1940. szeptember 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobozott ingatlanokra vonatkoznak – olvasható a magyar hírportálon. Nagy Benedek hozzáfűzte: a „kifutási i dő” 35 év is lehet, ha olyan intézmény működik a visszaigényelt ingatlanban, ami nem adható vissza, például iskola vagy kórház. Ebben az esetben kárpótlást igényelhet az egyház. A most elfogadott módosítások gyakorlatilag lehetővé teszik pártszékházak és diplomáciai testületek által használt épületek visszaigénylését is. „Ígéretes folyamat” – fogalmazott Nagy Benedek, rámutatva: az államosított ingatlanok visszaadásának üteme középkeleteurópai mércével mérve is kedvező. vissza
