Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
10 - Rendkívül sajnálom, hogy most már a mi erdélyi ünnepeinken is kiütköznek a polit ikai véleménykülönbségek. Megmondom őszintén, már 1990 óta furcsálkodva nézem, hogy Magyarországon a pártok különkülön ünneplik március 15ét. Különböző utcasarkokon vagy tereken, kiki magában és magának szónokol. Nagyon örültem viszont, hogy mi Erdélybe n együtt voltunk az elmúlt másfél évtizedben. Most is együtt vagyunk, viszont annyit már mi is megtanultuk, hogyan kell a saját ünnepeinket megzavarni. Egyébként a más ünnepét sem illik elrontani, de a magunkét még kevésbé. A román sajtó másnap aztán elég kárörvendően reagált, megállapítva, hogy március 15én nem volt magyarmagyar egyetértés. Más kérdés persze, hogy - véleményem szerint - a magyar kormány és a magyar kormánypártok nagyon elrontottak valamit. Nem tudtak megfelelő módon kommunikálni az erdél yi magyarsággal. És a kettős állampolgárság dolgában csakugyan nagyon komoly a szakadás. Ezért természetesen lehet haragudni, másfelől viszont március 15ét nem lett volna szabad föláldozni e harag oltárán. Március 15e magyarság együttlétének és összefogá sának ünnepe. Máskor, más módon is ki lehet mutatni ezt a haragot. Sajnos sokan nem értették meg, hogy március 15. a tolerancia ünnepe is. - Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke nemzetárulónak nevezte a budapesti kormányt, amiért az a decemberi népszavazás elő tt nemleges szavazatra bíztatta a lakosságot. Az erdélyi magyarság soraiban többen egyetértenek ezzel a minősítéssel. Önnek mi a véleménye a dologról? - Nem szeretek senkit sem "leárulózni", még kevésbé a magyarságból kirekeszteni. A mi magyarságunk úgy ma radhatott meg a történelem folyamán, hogy befogadó magyarságnak bizonyult. Abba egyébként, hogy itt Magyarországon hogyan cimkézik egymást kölcsönösen a politikusok, én beleszólni nem akarok. E címkézések mögött belpolitikai indulatok és elfogultságok rejl enek. Legfeljebb annyit mondhatok, hogy az ünnepei nktől távol kellene tartani a politikai aktualitásokat. Tudom, nehéz dolog ez, hiszen az ünnep arra is alkalomként szolgál, hogy aktuális politikai üzeneteket fogalmazzunk meg. Mindenesetre az idei március 15. mind Magyarország, mind pedig Erdély számára t anulságokat kínál, feltéve, hogy van fülünk meghallani. Nem biztos, hogy van. - Uniós berkekben felmerült, hogy egy évvel el kellene halasztani Románia 2007ben esedékes EUfelvételét. Akik így vélekednek elsősorban a még mindig grasszáló korrupcióra hiv atkoznak. - Természetesen nem értek egyet azzal, hogy Románia fölvételét el kellene halasztani. Nem hiszem ugyanis, hogy egyetlen év gyökeresen megváltoztatná egy ország berendezkedését. Véleményem szerint az integráció hosszú folyamat, amely Románia eseté ben az Unión belül fog végbemenni. Egyébként ez helyzet a már fölvett országok esetében is. Mert különbséget kell tenni az Unióba való fölvétel és az integráció között. Romániában a kormány szinte kétségbeesetten próbál intézkedéseket hozni a korrupció ell en, ám én úgy látom: ha e jelenségről van szó az EUs megközelítés sem a legmegfelelőbb. Mert a romániai korrupcióról szólván nem feltétlenül maffiaszerű gazdasági csoportosulásokra kell gondolnunk. Ezek minden országban felütik a fejüket, és a bűnüldözés, illetve az igazságszolgáltatás eszközeivel - ha vannak ilyenek - kell őket felszámolni. Talán többet segítene nekünk az Unió, ha az eddiginél nyomatékosabban mutatna rá arra, hogy a korrupció a törvények rossz alkalmazásának, a túlságosan bonyolult és átl áthatatlan pénzügyi, gazdasági és törvényes kereteknek a következménye. Hogy felszámolása közigazgatási és törvényalkalmazási kérdés. Kétségtelen: a korrupció dolgában rengeteg még a tennivaló. De egy egyéves halasztás nem segítene, adott esetben inkább ro ntana. Mert azt üzenné a romániai vezetésnek, hogy erőfeszítései hiábavalóak voltak. Számunkra, magyarok számára pedig egyenesen létkérdés, hogy Románia belépése minél hamarabb megtörténjen. Magyar nemzeti érdek. Ezt sokan nem értik, sokan vitáznának velem ... - Éppen azok, akik magukat nemzeti politikusoknak nevezik… - Igen, ez nagyon érdekes. Ezektől én csak azt kérem: világosítsanak már fel arról, hogyan tud az erdélyi magyarság úgy belépni az Unióba, hogy Románia nem lép be? Mi más módon tud ugyanazon keretek közé kerülni, mint a többi magyar? Én úgy látom, hogy ez csak úgy lehetséges, ha mi, erdélyi magyarok Romániával együtt kerülünk ugyanoda. Más módszer most, a 21. század elején nincsen. Ezért valósággal versenyt futunk az idővel. Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy a belépés dátuma 2007 vagy 2008 lesze, mert a fiataljainkat otthon kell tartanunk, perspektívát kell mutatnunk esélyt kell adnunk nekik. Európa a fiatal nemzedék szabad mozgásának színhelye. Ha ez a lehetőség a mi fiataljaink előtt is me gnyílik, akkor ezt ők már egészen másként fogják szemlélni, és miután belekóstóltak a nagyvilágba, vissza fognak térni a
