Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
11 szülőföldjükre. Tehát az az egy év nekünk nagyon sok. Határozottan állítom egyébként, hogy Románia minél hamarabbi felvétele a románma gyar viszony további rendezése szempontjából is fontos. Persze az is fontos, hogy Románia a csatlakozási feltételekből már a csatlakozás előtt minél többet teljesítsen. vissza Függetlenséget akar Koszovó új kormányfője Magyar Hírlap 2005. március 24. Nagy többséggel választották tegnap Koszovóban tartományi kormányfőnek Bajram Kosumit. Elődjét, Ramus Haradinajt háborús bűnök elkövetésével vádolta meg a hágai Nemzetközi Törvényszék. Kosumi 71 voksot kapott a 120 ta gú parlamentben, 36an szavaztak ellene. Ibrahim Rugova elnök annak ellenére jelölte őt a kormányfői posztra, hogy több nyugati állam mérsékeltebb jelöltet látott volna szívesebben a poszton a tartomány jövőjéről tartandó kritikus tárgyalások előtt. Kosum i azt hangoztatta, hogy a Haradinajkabinet programját fogja tovább vinni, s törekedni fog arra, hogy kabinetje ugyanolyan lendülettel foglalkozzék a problémákkal és a koszovói rendezési terv végrehajtásával, mint az előző. Fő célként Koszovó függetlenségé nek elnyerését nevezte meg, s ebben nincs semmi meglepő, hiszen minden koszovói albán párt programjában ez a követelés áll az első helyen. Az újdonsült kormányfő külön említést tett a menekültek visszatéréséről, azt mondta, hogy e probléma rendezésének a k ormány "külön figyelmet fog szentelni, mivel elidegeníthetetlen joga az embereknek, hogy visszatérjenek otthonukba". Kosumi azonnal javasolta a parlamentnek, hogy határozatban kérje Hágától Haradinaj szabadlábra helyezését pere kezdetéig. Két személy kivé telével nem változott az új kormány összetétele. Új ember került a munkaügyi tárca élére (a korábbi miniszter a Haradinaj elleni vádemelés miatt mondott le), illetve a környezetvédelmi minisztérium élére, amelyet eddig Kosumi vezetett. Kosumi 1960. márciu s 20án született a keletkoszovói Kosovska Kamenica mellett, Tudzec faluban. A pristinai egyetemen filozófiát tanult. A 1981es diáktüntetéseken való részvétele miatt tíz évet töltött börtönben. Szabadulása után három éven át újságíróként tevékenykedett, 1994ben lett a Koszovói Parlamenti Párt (PPK) elnöke, de ezt a tisztséget két évvel később átengedte Adem Demaqinak, ő maga pedig megelégedett az alelnöki tisztséggel; a PKK akkoriban a második legerősebb albán párt volt a tartományban. Kosumi szorgalma zta a szoros együttműködést az Ibrahim Rugova vezette mérsékelt Koszovói Demokratikus Szövetséggel, miközben Demaqi köztudottan éppen Rugova legfőbb politikai ellenlábasa volt. Kosumit a miniszterelnöki székbe Haradinaj javasolta, mielőtt távozott volna H ágába, hogy számot adjon a terhére rótt súlyos háborús bűntényekről. 1999ben, a tartományi kormányban tájékoztatási miniszter volt, utána négy évig parlamenti képviselő, majd a Haradinajkormányban december óta a környezetvédelmi tárcát vezette. Az 1999e s sikertelen rambouilleti Koszovókonferencián tagja volt az albán delegációnak. Haradinaj távozásával, Kosumi hatalomra kerülésével nincs akadálya, hogy megkezdődjék a nemzetközi közösség unszolása ellenére sokat halogatott közvetlen párbeszéd a belgrádi és pristinai csúcsvezetés között. vissza Pozsonyból jelentem Magyar Hírlap 2005. március 24. Szerző: Molnár Norbert Sokan persze boszorkányüldözésnek nevezik azt, ami Pozsonyban folyik. Pedig senki nem üldöz senkit. C sak nyilvánosságra kerül az, aminek tizenöt évvel ezelőtt kellett volna. Szlovákia jó úton halad afelé, hogy egyszer s mindenkorra lerendezze foltos közelmúltját. A napokban hivatalosan is leleplezte az elmúlt rendszer ügynökeit, s még ebben az évben m inden olyan listát nyilvánosságra hozna, amelyen a múlt századi diktatúrák tevékeny segítőinek neve szerepel. Nem lélegezhet fel tehát az sem, aki esetleg nem találta meg a nevét valamely eddigi lajstromban: rövidesen napvilágot lát a kommunista elhárítás listája, a Prágában jegyzett szlovákoké, de még azoké is, akik a második világháború
