Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-26
6 elmarasztalták: Magyarországnak nem volt joga felfüggeszteni 1989ben a nagymarosi munkálatokat, majd pedig 1992ben felmondani a bősi szerződést. Szlovákia viszont megsértette a nemzet közi jogot a C variáns megvalósításával és a Duna egyoldalú elterelésével. A Hornkormány nem tudott megegyezni a szlovákokkal. Az 1998as parlamenti választást nyerő Fidesz gyorsan egyértelművé tette: tárgyalásokat kezdeményez Szlovákiával. 1999 decemberé ben adta át Budapest megoldási javaslatát: Magyarország lemondana a Bősön termelt villamos energia őt megillető részéről, cserébe ennek megfelelő vízmennyiséget kér vissza a Duna eredeti medrébe. Dunakilitit nem helyezzük üzembe, viszont hazánk elfogadja a Szigetköz kiszáradását okozó dunacsúni tározó létét. A magyar fél a Duna teljes vízmennyiségének 65 százalékát követelte vissza az eredeti mederbe. A szlovákok nem fogadták el a feltételeket. A 2002es választásokon győztes Medgyessykormány egy éven át nem lépett ez ügyben, de a késlekedést a Fidesz sem piszkálta. A 2003 őszén született kormányhatározat alapján előbb megalakult a bősi tárcaközi bizottság, majd kijelölték Erdey György személyében a bősi magyar kormánymeghatalmazottat. Először tavaly ápri lis 13án Pozsonyban találkozott Erdey és Kocinger. Jövő héten másodszor ülnek össze. Erdey reményei szerint az idén további két megbeszélésre is sor kerülhet. A magyar fél a szakértői bizottságok intenzív munkáját szorgalmazza, reményei szerint a megbeszé lések akár már az idén komoly előrelépést hoznak. A munka gyorsítása érdekében nemzetközi szakértők segítségére is számít a magyar fél, amit a szlovákok nem elleneznek. Az uniót egyelőre nem akarja bevonni egyik fél sem. vissz a Szépíró népirtók Népszava 2005. február 26. Szerző: Rónay Tamás Sajátos "vírus" terjed a Balkánon. Háborús bűnösök és a rossz emlékű, Szlobodan Milosevics fémjelezte rezsim egykori mindenhatói könyveket jelentetnek meg. Memoárokat. Összegzik a kil encvenes évek vérzivataros eseményeit. Részletesen elemzik, mi vezetett a szörnyű öldökléshez, amelyben több százezer ember vesztette életét. Hiteles történelmi munkának persze nem tekinthetjük ezeket a műveket, hiszen mindent úgy írnak le, ahogy ők látták . Nem törődnek azzal, hogy az a szemüveg, amelyen keresztül a világot szemlélték és szemlélik, torzít. Nem látják be, hogy az a politika, amelyet képviseltek nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Jugoszlávia szétbomlása a múlt évszázad végének legnagyobb európai tragédiáját eredményezze. A "jeles" írók között megtalálhatjuk a boszniai szerb hóhér, a nagy manipulátor, Radovan Karadzsics, egykori segítője, a később "jó útra tért" Biljana Plavsics, valamint a néhai legendás szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics meg gyilkolásával vádolt Milorad Ulemek "Legija" nevét. Azt gondolhatnánk, Szerbia közvéleménye ügyet sem vet a múlt szürke figuráinak szellemi termékeire. Ez azonban távolról sincs így. Az említett munkák többségét hatalmas példányszámokban nyomtatták ki. Az olvasók pedig mintha kincsekre bukkantak volna: tízezrével vásároltak a könyvekből. Vassánc Kezdjük talán Legija Vassánc (Gvozdeni rov) című alkotásával. No nem azért, mert művészileg kiemelkedő jelentőségű munkáról lenne szó, hanem mert a fent említett szerzők közül talán az ő műve fogyott el leggyorsabban. Az M Books nevű könyvkiadó a jelek szerint jól felmérte az igényt Legija könyvére: százezernél is több példányban nyomták ki. A kiadását követő két hét alatt rögvest hetvenezer példányt kapkodtak el belőle. Az önéletrajzi ihletésű háborús kalandregény - mily meglepő - az egykori Jugoszlávia területén játszódik. Mi okozhatta a könyv elsöprő sikerét? Egyfelől az, hogy a kiadó remek időpontban dobta piacra: december első felében, még a bevásárlási láz kezdetén. Másrészt viszont egyértelművé vált, hogy a letűnt kor szürke eminenciásai manapság is nagy népszerűségnek örvendenek Szerbiaszerte. Tulajdonképpen ezt ismerte fel az M Books kiadó igazgatója, Mihajlo Vojnovics. Mint mondta, a nagy siker nem a re gény stílusával, tartalmával magyarázható, sokkal inkább a szerző személye vonzotta az olvasókat.
