Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-17
22 Nézők és látók HVG 2005. február 17. Szerző: Irházi János A románok latin lazaságában gyökerező pr agmatizmus fityiszt mutatott a magyarok történelmi görcseiből fakadó merevségnek, és február 10én este, televíziós főműsoridőben Romániában levetítették Koltay G á- bor Trianon című filmjét. Mint fény derült rá, miután hatalmas botrány kerekedett a különböző klubokban való bemutatás körül, több országos román magáncsatorna azonnal rávetette magát a lehetőségre, végül is a magyar forgalmazó a második legnagyobbnak számító Antena 1nek adta el a vetítési jogot. Nem utolsóso rban azért, mert a műsort Románia most anában legnézettebb talkshowjába ágyazták, és a vitára meghívták a rendezőt és Raffay Ernő történészt is. Olvasva az Antena 1nek a film beharangozójába rejtett románságcukkoló kampányát, ismét úgy éreztem, a mindenkori magyarországi kormánypárt és ellen zék távlati, átfogó gazdasági, szociális stratégia helyett - a magyarigazolványhoz, kettős állampolgársághoz hasonlóan - ismét csak egy propagandaszeretetcsomagot hajít át a határon, az RMDSZ pedig, katasztrofális ütemérzékkel, hol kinyitja, hol becsukja az itteni magya rság fölé tartott ernyőjét. Most például, a Trianonfilm kapcsán, nyitás helyett becsukta, aminek eredmény eként a románság magyargyűlölő szegmense a vetítés óta pingálja ránk a revizionista címkét. Az RMDSZ pedig - amely a tányérjába soha ak kora bukaresti kormányzati tortaszeletet nem kapott még, mint pillana tnyilag - többékevésbé lapít. Nem tudja eldönteni ugyanis, hogy miután koalíciós partnerei felhorkantak, maga is szidjae a filmet a tartalma és a minősége miatt - de akkor magára haragí tja Koltay magyarországi támogatóit , átkozzae a román belügyet, amiért a klubvetítések szervezőire büntetéseket rótt ki, vagy ócs á- rolja a film erdélyi terjesztőit, önkezével csonkítva saját szavazótáborát. Ezért aztán az RMDSZvezetők dadogva, egymásna k is ellentétesen nyilatkoznak. Markó Béla szövetségi elnök csak most, a botrány kitörése után merte megkérdőjelezni a film tartalmát, Frunda György ellenben azt tartja fontosnak hangsúlyozni, hogy a történelmet mindenkinek meg kell ismernie. Sajnos ismét bebiz onyosodott, hogy az RMDSZ képtelen a Trianonfilmhez hasonló kényes ügyek kezelésére, hatástalanítására. Mert amikor Koltayék tavaly novemberben először áthozták a filmet, és csendben levetítették Szalontán, Margittán és Aradon, a szövetség kultúrkori feusainak érezniük kellett volna, hogy ebből hamarosan óriási botrány kerekedik. Állítom, a novemberi általános választások utáni hatalomváltási zűrzavarban, kellő cs omagolásban, eséllyel nyomták volna le a filmet az engedélyeztetési hivatal torkán. És akk or bármelyik erd é- lyi magyar város mozija műsorra tűzhette volna, s nem kellene manapság fölöslegesen az egyházaknál, klubokban, rendőrségi zaklatástól rettegve végigülni. Ráadásul szerintem amúgy is megalázó az itteni m agyarság számára, hogy a filmet - füg getlenül annak tartalmától, a rendező elveitől, céljaitól - román magá ntévéadón volt kénytelen megnézni. Majd lábtörlőként elviselni bukaresti újságírók, történészek pirossárgakék véleményét, vagy megtudni, hogy a román nézők rekordmennyiségű, több mint 4 ezer smsben és emailben pocskondiázták a film készítőit. Hiszen ha a mozikba mégsem sikerült volna becsúsztatni a filmet, a többségi magyar városokban működő magyar kábeltévétársaságok az Antena 1hez hasonlóan simán megvásárolhatták és vitafórummal k örítve leadhatták volna. Mert magáncégnek nem kell vetítési engedélyt kérnie egy film forgalmazásához, amit utóbb megerősített az úgynevezett audiovizuális felügyelet is. De hát mit csodálkozom az erdélyi magyar vezérek toporgásán, amikor az említett talk showban és bukare sti sajtótájékoztatóján a KoltayRaffay tandem tagjai egymást alulmúlva taposták szét a román nézők és ú jságírók magyarok iránti tiszteletének utolsó morzsáit is? Látszott, fogalmuk sincs a műsor nézettségéről, koncepció nélkül ültek ki t öbb millió ember elé, olyan agyrémségeket hangoztatva, hogy például a film elősegíti az erdélyi helyzet javítását, vagy hogy a 619 éves romániai magyaroknak csak a fele tanulhat az anyanyelvén. Ha Koltay és Raffay két klubvetítés között csak fél napot szá nt volna terepszemlére, megtu dhatta volna, hogy az "erdélyi helyzet" kulcsa elsősorban gazdasági kérdés. És az anyanyelven való tanulá sról több tucat partiumi magyar tanítónő készséggel elmesélné nekik, hogy a fele nyári vakációjuk a magyar gyerekek utáni kilincseléssel telik, hátha sikerül összekönyörögni a minimálisan szükséges tíz lurkót egy összevont IIV. osztályba. Hogy később legyen kinek elmagyarázni magyarul, netán reálisan, hitelesen, mi is történt Trianonban.
