Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-01
12 A sajtóna k csak akkor van jövője, ha a szakma is megtisztul - Liviu Avram két éve minisztert buktatott Romániában Magyar Hírlap 2005. február 1. Szerző: Nagy Iván Zsolt Liviu Avram két éve minisztert buktatott Romániában. Oknyomozó újságíróként a kormány tagjaih oz közel álló vállalkozások után kutatott, s rábukkant Hildegard Puwak integrációs miniszter családjának zűrös ügyeire. Azt mondja, nem akarta ő megbuktatni a hölgyet, végül saját kormánya áldozta be – más botrányok eltussolására. A most a bukaresti Cotidi anul főszerkesztőhelyettes Liviu Avram tavaly megkapta a Columbia egyetemnek a tényfeltáró újságírás kategóriában kiosztott Kurt Schorkdíját. Idén Budapesten ő volt a díszvendég a Göbölyös Soma Alapítvány díjátadó ünnepségén. Két meglehetősen eltérő irányban fejlődött a román és a magyar sajtó az átmeneti időszakban. Magyarországon a korábban létező országos politikai napilapok jelennek meg, Romániában viszont a rendszerváltás előttiek eltűntek, újak jelentek meg. Vajon melyik vált be jobban? A két különböző helyzet nyilvánvalóan abból fakad, hogy Romániában véres forradalom zajlott le 1989ben, ennek pedig megvolt az azonnali következménye a sajtóban is: a teljes szakítás azzal, ami korábban létezett. A forradalom után nagyon sok új lap jelent meg, miközben a régiek nevet váltottak, s menesztették korábbi vezetőiket. Ez pedig így, együtt, tízesztendőnyi virágzáshoz vezetett. A helyzet 2000ben romlott, amikor a szociáldemokrata párt visszaszerezte a hatalmat, amelyet négy évvel korábban éppen a sajtó miatt veszített el. Az újságok, a televízió 1996ban sorra leplezték le a Ion Iliescu nevével fémjelzett párt botrányos korrupciós ügyeit, s ez eldöntötte az akkori választást. Kétezerben tehát, tanulva a korábbi leckéből, megtettek mindent azért, hogy el lenőrzésük alá vonják a sajtót. Minden elképzelhető eszközt bevetettek, de ezek körül is a legveszélyesebb az úgynevezett állami hirdetés volt. Minisztériumok, ügynökségek, monopolhelyzetben lévő vállalatok csakis azokban a lapokban hirdettek, amelyek nem bántották a kormányt. A másik nagy fegyver a televíziók adósságainak elengedése, ezek halasztása volt, amivel lekötelezetté tették ezeket, létük a kormány, a kormányzó párt akaratától függött. Ilyen körülmények között pedig a sajtó kritikai készsége megleh etősen korlátozottá vált, aminek következtében 2004re a román lapok jó része a hatalom propagandakiadványává vált. Remélem, most, a választások után ez megváltozik. Mennyire stabil a román sajtópiac? Volt egy időszak, amikor a lapok sorra jelentek meg, majd rövid idő alatt bezártak, hogy azután hamarosan ismét jelentkezzenek, talán más vezetővel, más tulajdonossal. Létezik egy mag, amely már tizenöt éve, esetleg kicsit rövidebb ideje megjelenik, de kiszámíthatónak, stabilnak mondható. Választási években azonban szaporodnak az újságok, jellemzően politikusok által pénzelt lapok bukkannak fel a piacon, egészen egyértelmű céllal. Drámai a helyzete a helyi sajtónak is, ami elsősorban annak a jelenségnek a következménye, amely az utóbbi négy évre volt jellemz ő: a helyi bárók megerősödésének. A szocdem párt (PSD) embereiről van szó (ezért beszélt az ország inkább PSDbárókról), akik politikailag, gazdaságilag felépítették magukat, rendszerint az övék volt vagy befolyásuk alá került a közigazgatás irányítása is, tehát maguk alá gyűrték a helyi sajtót is. Ez pedig továbbra is gond: ezek az emberek ott maradtak, gazdasági befolyásuk nem csökkent, a lapok, a regionális televíziók pedig az övék. Általában azonban szabad sajtóról beszélünk, vagy ez a jelző túl nemes ebben az esetben? Kockázatos kifejezés: nem mondanám, hogy a román sajtó teljességgel szabad lenne. Tény azonban az is, hogy van lehetőség tisztességesen is elvégezni ezt a munkát. Ugyanakkor a politikai hatalomváltással változhatnak, eltűnhetnek a kormá nyzati praktikák, s ezzel a sajtó legalább annyira szabaddá válhat, mint 1996ban volt. Komolyan lehet venni, hogy az új hatalom nem csábul majd el, nem próbál maga is saját sajtót építeni? Igen, mert ellenzékből nagyon komolyan bírálták ezeket a manipul ációkat. Láttunk már azért pártot, amely ellenzékben egyvalamit mondott, hatalomra kerülve azonban egészen másképpen gondolkodott ugyanarról.
