Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-07
12 megtelt templomban elmondott szentbeszédében Erdő Péter kiemelte: a székesegyház, amely Toursi Szent Márton nevét viseli, 100 esztendővel ezelőtt még nem székesegyháznak épült. Ám "a legutóbbi évek meghozták épületek és közösségek újjáépítésén ek lehetőségét, és II. János Pál pápa megalapította a munkácsi egyházmegyét, amely Majnek Antal megyés püspök vezetése alatt Magyarországszerte és Európában is ismertté vált" - mondta a bíboros. A közel 160 ezres kárpátaljai magyarság mintegy 43 százalék a római katolikus. A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye 1989 óta visszakapott 11 bezárt templomot, 19 plébániaépületet és 13 egyéb egyházi ingatlant. vissza Utószó helyett Népszabadság • Eörsi István • 2005. január 7. A magyar választópolgárok 19 százaléka tette le voksát amellett, hogy a határainkon túl él ő magyarok valamenynyien kaphassanak magyar állampolgárságot is a korábbi mellé, függetlenül attól, hogy eme adomány folytán megváltozike lakóhelyük, módosulnake életkörülményeik. A választópolgárok 81 százaléka vagy elutasította ezt az elképzelést, vag y az egész ügyet nem tartotta olyan fontosnak, hogy befáradjon emiatt a választóhelyiségekbe. Mostanában divat Patrubány Miklóst gyalázni az agyalágyult kezdeményezés miatt. Csakhogy minél agyalágyultabb a kezdeményezés, annál felelősebb az Alkotmánybírós ág, amiért rábólintott egy olyan szövegre, amelynek egyetlen mondatáról sem állapítható meg, hogy milyen előnyöket ígér, és milyen hátrányokkal fenyeget. Én egyetlenegyszer beszéltem Patrubánnyal, a népszavazás kiírásának idején, akkor azt mondta, hogy a m agyar állampolgárság felvétele nem jár gyakorlati következményekkel, csak jó érzést okoz majd a határon túl élő magyaroknak. Minden egyebet (választójog, utazási szabadság, nyugdíj, betegsegély stb.) külön törvénynek kell szabályoznia. Vagyis Patrubány - n ála tekintélyesebb személyek és intézmények támogatásával - egy szimbolikus aktusért dúlta fel a Kárpátmedence nyugalmát. A határokon túl élő magyar ember (tisztelet a remélhetőleg számos kivételnek) akkor érzi, hogy elismerik a magyarságát, ha jogi kapcs olatot létesíthet a magyar állammal. Ez provinciális reagálás a kisebbségi lét kínjaira, mely a nemzethez tartozás tág horizontú érzését és tudatát jogi kapcsolattá szűkíti le. Igazából kitalálhatatlan, hogy mit hagyott jóvá a tekintélyét folyamatosan téko zló AB. És miért csatlakozott a nyilvánvaló esztelenséghez az egész magyar jobboldal? Miért írták alá a jobboldal vezetői Patrubány gyűjtőíveit? És ha már a vitát hisztériává csigázták, ellenfeleiket pedig nemzet- és hazaárulókká magasztosították (mert pél dául egy Bayer Zsolt szájából az efféle minősítést nagy elismerésnek tekintem), akkor most miért Patrubány a hunyó? Nem ismétlem meg a perpatvar unalomig ismert érvrendszerét, csak egyetlen kérdésre vetemedem. Melyik magyar politikus gondolja úgy, hogy ko rmányon maradhat az a román miniszterelnök, aki hozzájárul ahhoz, hogy az ország állampolgárai közül a magyaroknak több joguk legyen, például utazgatásra vagy munkavállalásra, mint a románoknak? Ezt még egy honfigőztől szétrepedő politikus se hiheti komoly an. Akkor hát milyen alapon minősítették hazaárulóknak azokat, akik nemmel válaszoltak a kérdésre? Emlékszem, a Magyar Nemzet feltűnő helyen, kommentár nélkül hozta a hírt, hogy Gyurcsány bejelentette: nemmel fog szavazni. A közlemény a maga lakonikus egys zerűségével olyan hatást akart kelteni, mintha azt kürtölte volna világgá, hogy a miniszterelnök vasárnap meg óhajtja erőszakolni a nagymamáját. Lehete népszavazásra feltenni olyan kérdést, amelyre a válasz, indítékaitól, indokolásától függetlenül, az egy ik tábor véleménye szerint csak hazafias vagy hazaáruló lehet? Nem állíthatom, hogy az ilyen eljárásnak nincs megfélemlítő hatása. Szili Katalin Kassán, a szervezett jobboldal füttykoncertjének kereszttüzében megalázó módon bizonygatta bűbájos közönségének , hogy ő bizony két igennel szavazott. És még Gyurcsány Ferenc is, akinek nagy érdeme, hogy programszerű nyíltsággal a baloldal élére állt, és ily módon erkölcsi rangot adott a "nem" szavazatnak, még ő is utolsó tévévitájában három vitaképtelen partnerével szemközt az utolsó szó jogán mégsem merte a "nem"re biztatni a tévénézőket, hanem a hazaárulás enyhébb formáját, a távolmaradást ajánlotta nekik.
